Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)

A Diós család - A reformkorban

Maguk a telkes jobbágyok is elszegényednek, „oka ennek az — írja a kortárs krónikás —, hogy a föld, a famíliák elágazása és az idegeneknek itt való szüntelen megtelepedése miatt megszűkül, vagyis inkább apró részekre oszlott. Amely darab földet ezelőtt 40 esztendővel egy háznép bírt, most azt 10—12 bírja... A földnek illy sokfelé való osztása okozta annak megdrágulását is, melly szerént egy fertály 1000—1300 forinton is elkél."

3

9 Már a reformkorban kialakul a két társadalmi termelési szektor: a telkes gazdák szemtermelő gazdasága és a házas zsellérek belterjes kertművelése. Szirbik Miklós megállapítása szerint a földművelők szántóvetők vagy kertészek.

4

0 A szántóföldek jó minőségűek és termékenyek. Szirbik Miklós feljegyezte, hogy „a búza megád 5—10, az árpa 6—12, a zab 10—20 magot. Az itt termő búza igen jó minőségű. Leginkább tiszta búzát termesztenek, kétszerest kevesebbet, tsupa rozst éppen nem. Termesztenek tavaszi búzát is, mellynek néha nagy ideje van; ezen kívül kukoritzát sokat és jót, kölest keveset, kendert eleget, lent imitt amott, dinnyét, tököt középszerű mennyiségűt és minőségűt, lentsét, borsót, paszulyt elegendőt, krumplit keveset, mind azért, mert a föld nem mindenétt neki való, mind azért, mert azt tartják még itt, hogy az nem magyarnak való eledel. Dohányt is hajdan sokat termesztettek, most nagyon felhagytak véle... Az úgynevezett ugar földeket, mellyek a szállásföldektől elkülönözve vágynák, megugarolják egyszer, a második szántásba vetnek. A szállások között pedig a búza alá való földet kukoritzával vetik bé tavasszal, s annak nyári kapálása szolgál ugarolás gyanánt; árpát, zabot mindég egy szántásba vetnek. A háromszori szántás itt talán nem is szükséges, sőt ártalmas lenne. Legalább megesett már egyen, kettőn, aki próbálta, hogy gabonája a nagy kövérség miatt megdűlt és elrothadt".

4

1 „Veteményes kertjei ezek: Szuszogó, Lesi, Borjúvár, Szentlőrincnek és Kortyogónak egy része, sőt a régi szőlőket is helyenként kivágják és veteményes földekké formálják. A vetemény termesztés már most a legnagyobb haszonnal fizető. Akinek 2—3 lántz veteményes földje van jó helyen, könnyebben él, mint a sessiós gazda és szemlátomást gyarapodik. Termesztenek pedig veres és fokhagymát sokat, paprikát annyit, hogy némellyek törve hordókat töltenek meg véle, mindenféle káposzta és saláta nemet eleget s jót. De kivált gyökeres veteményeiről híres Makó. Az itt termő petrezselyem, zeller, peszternák, sárgarépa mind bőségével mind szépségével s jóságával elsőséget érdemel."

4

2 20. TÁBLÁZAT A Diósok gazdasági helyzete 1828-ban Név Ház Gabona termés Rét Szőlő Megjegyzés Joannes Diós 1 24 1 Molitor Mich. Diós 1 Paul Diós 1 Joannes Diós 1 36 15 2 Joannes Diós Habet 1/3 molom fluvialem Petrus Diós 1 48 20 4 Joannes Diós Josefh Diós Textor absque sodate Joannes Diós Textor absque sodate 3

9 Szirbik, i. m. 35. 1. 4

0 Szirbik, i. m. 35. 1. 4

1 Szirbik, i. m. 32—33. 1. 4

2 Uo. 23