Tóth Ferenc: Egy makói hagymás család életútja. A Makói Múzeum Füzetei 26. (Makó, 1982)
A Diós család - Népi jogszokások
hegyi szőlő, amelyet második feleségemnek eladattatott ruházatjai árából szerzettem, két fiamé legyen, mégpedig úgy, hogy István katona fiamat illető fele rész János fiam által munkáltasson és annak terméséről esztendőnként az árvák tutorainak számoljon." 2 6 Diós István 60 éves korában, 1799-ben abbahagyja a gazdálkodást, csak fél jobbágytelket hagy meg magának, a nagy állatállományból pedig egy tehenet. Ennek a földnek megmunkálása is nehezére esik, 1800-tól az összeírásokban neve után ott a senex megjelölés. El is adja a maradék földet is, az egyik fertályt 1805-ben 150 forintért, a másikat 1806 tavaszán 200 forintért. 2 7 Ezzel nemcsak fiai életét keserítette meg, de saját öregkorát is. Az egykori első gazda teljesen magára hagyatottan halt meg. A vagyon és az ezzel járó közéleti tevékenység elvakította, a nagygazdai gőg a családon belől is zsarnokká tette. Fiai is az ő akaratos természetét örökölték, ezért állandósult közöttük a családi perpatvar, melynek mindkét irányban csak kárvallottjai vannak. Legidősebb fia, István IV. (1765—1798) 33 éves korában hal meg, ennek az ágnak magva szakad. József fia szakít a paraszti életmóddal, takácsmester lesz. 1805ben megkísérli egy sessió ősi földnek visszavásárlását, de a tanúk bizonyítják, hogy az eladás nem híre nélkül történt. 2 8 Péter és Sámuel sorsa viszont nagyban rávilágít a korviszonyokra. Diós Péter (1766—1829) házassága első éveiben házas zsellér, amikor 1795-ben maga erejéből egy sessió földet vásárol, attól kezdve telkes gazdaként tartják nyilván. B Szűts Sárával kötött első házasságából 12 gyermek születik, Fekete Annától 4, harmadik feleségétől, Görbe Erzsébettől gyermekei nem lettek. Első feleségének családjával később is tartotta a kapcsolatot, sógorainak kölcsönt is ad, bár amikor ezt nem kapja vissza, a városi hatósághoz fordul segítségért. 2 9 Mielőtt harmadik házasságát megkötné, móring levelet, vagyis házassági kötelező levelet köt leendő hitvesével. Ebben Görbe Erzsébetnek hagyja vagyonának nyolcad részét, ha az asszony előbbi házasságaiból született árváinak hűséges nevelője és gazdaságának gyarapítója lesz. Házassági kötelező levél Alább írott adom tudtára, akinek illik vagy jövendőben illetni fog, hogy midőn Görbe Erzsókkal az 1824-ik esztendőbe 11 máji az velem levő bizonyságok előtt házassági egyességre megegyeztem volna, ilyen kötelességre fogadást tettünk egymásnak, hogy ő mint édesanya, most meghalálozott Fekete Anna feleségemtől maradt 4 neveletlen árváimat, akik közül az l s ő Sári 9 esztendős, a másik Samu 8 esztendős, 3 di k 5 esztendős Mihály, a negyedik Julis, aki tsets szopó négy hetes, azokat híven és édesanyai módon felnevelem, ezen kívül még az első házasságból származott Barna Szűts Sára hites feleségem 5 lányim, akiket sorsom és tehetségem képpest kiházasítottam, ezáltal őket ki is elégítettem, maradt még neveletlen 3 férfi gyermekeim, mellyek feljebb említett két részről maradt, Görbe Erzsók hív és hűséges gondviselője lészen, és gazdaságom gyarapítója. Önként, szabad akaratomból ajánlok a most található minden nemű vagyonomból említett 7 neveletlen árváimmal egyenlő részt, és még ezen kívül, ha az Isten előmenetelt ád, ezenkívül minden némű szerezhető vagyonomból hasonlóképpen egyenlő részt. Mely ebbeli magam tellyes akaratom nem más, mint, hanem gyermekeim és önkén való jóra való szándékom megegyezéséből származtak. Makón 11. máj. 1824. Diós Péter + Jelen lévő bizonyságok előtt Fejér Tót Nagy Mihály m. k. Szemes Mihály szűts mester Négy év elteltével a házassági kötelező levéltől teljesen függetlenül végrendeletet is készít, amely az időközben kialakult új helyzetet és állapotot tükrözi. 2 6 MVL Végrendeletek gyűjteménye: 421. 2 7 MVL Tü. jkv. 1806. november 24—25. 2 8 MVL Tü. jkv. 1805. december 30. 2 9 MVL Tü. jkv. 1827. február 19. 14
