Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)

a) Minden gyári épületben tűzmentes anyagból álló lépcsőket falazott, s illetőleg tűzbiztos— lépcső-házakban akkép kell alkalmazni, hogy a felső emeletről, s bármely pontról kel hamar és biztosan lefelé, vagyis a szabadba jutni lehessen. Nagyobb gyári épületekben a közlekedés könnyebbítése és biztosítása végett több lépcsőt akkép kell alkalmazni, hogy az épület bármely részében egy lépcső a másiktól 40 méternél nagyobb távolságban ne legyen. b) Az összes tüzelések és kémények tűzmentes anyagból és elkülönítve minden fa-szerkezettől állítandók elő. c) A gázkazánok be nem boltozott, csak könnyű és tűzbiztos födéllel ellátott oly helyiségekben helyezendők el, melyek a nagyobb számban foglalkozó munkások műhelyétől lehető legnagyobb távolságban feküsznek. d) Az ürülékek, tisztátalan folyadék, egyéb hulladék eltávolítása a helyi körülményekhez képest vízhatlan pöczegödrök és csatornák építése által eszközöltessenek. e) A gyári helyiségek megfelelő szellőztetési szerkezettel láttassanak el. f) A gyári vagy üzleti épületek nyilvános útczákkal határos falai tömör falazatból építendők.— 44. § A belvárosban építendő gyárakról. Az első kerületben új gyárakat fölállítani, vagy meglevőket kibővíteni egyáltalában tilos. Különben a gyárak is mind azon rendszabályok szigorú teljesítése mellett létesítendők, melyek a szabályzat előbbi szakaszaiban lakóépületek fölállítására foglaltatnak. Ily gyárak kéményeinek a 100 méter távolságban eső legmagasabb házak gerincmagasságát ^egalább 10 méterrel kell meghaladniok s szikrafogóval és villámhárítóval kell ellátatniok. 45. § A gyárak fölállítására és az üzlet megindítására szükséges engedélyekről. Ha valaki oly gyárat, üzletet vagy ipart kíván megindítani, mellyel építkezés vagy átalakítás áll kapcsolatban, köteles az iparhatósági engedélyt megelőzőleg építési engedélyért folyamodni. 46. § Gőzkazánok és gőzgépek felállítása. A gyárakban és üzlettelepeken felállítandó gőzkazánok, gőzgépek, mozdonyok vagy nagyobb tüzelések minden szomszéd határától és minden lakhelyiségtől legalább 4 méter távolságban helyezendők el, a hol pedig ez térszűke miatt nem eszközölhető, a szomszéd felé 1 méter vastag, a gőzkazán legmagasabb pontjánál 2 méterrel magasabb fallal elzárandó úgy, hogy a két fal közt legalább 10 cméter üreg maradjon.— Ha azonban a gyártelepen, még pedig a szomszéd határa közt valamely, a gyárhoz tartozó épület már fönállana, akkor külön zárfal nem szükséges s a gőzkazán csak amennyiben 3.20 méternél kisebb távolságban állana az érintett épülettől ez utóbbi felé 63 cmter vastag zárfallal látandó el.— Gőzkazánokat, gőzgépeket vagy gőzmozdonyokat lakások, műhelyek vagy munkára szolgáló más helyiségek és boltozatok alatt alkalmazni tilos; fölállításuk csak külön a czélra építendő s egészen különálló épületben engedtetik meg, mely falazatból készíttetvén be nem boltozandó, hanem csak könnyű tűzmentes tetővel födendő be. E részben kivételt csupán a 10 cmter és ennél kisebb csőátmérőjű s húzott vasból készült, forrcsövekből álló gőzfejlesztők képeznek, melyek bármely helyiségben elhelyezhetők.— A tűzcsatornákat és a kazánt közvetlenül körülövező úgynevezett kazánfalazat az épület falaitól jegalább is 10—15 cmter távolságban helyezendő el. 47. § Gyárkémények Minden gőzgépnél, gőzkazánnál vagy nagyobb tüzelésnél alkalmazandó kémény tűzmentes anyagból szilárdan és legalább a földszinti talajtól 20 méterre számítandó magasságra építendő, minden esetben pedig ily kémény oly magasra emelendő, hogy a szomszéd házak tetőgerinczét 2 méterrel túlhaladja. Fekvőgéppel bíró gyárkémények az anyagra nézve tömör falazatból állíthatók fel, még pedig külön, vagy oly falhoz építve, mely a gyárépülethez tartozik; mozgó géppel bíró gyáraknál a kémény vasból is engedélyezhető. A gyárkémények minden esetben a szomszéd faltól vagy határtól legalább 2 méter távolságban állítandók fel. 226