Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)

rendeletek értelmében a háztulajdonosra kötelező határozatot hoz, mely az egész építkezés lebontását s újból építését is czélozhatja, ha az a város érdekében határozottan szükségesnek bizonyul és a hiba •onnan ered, hogy az építtető vagy építő az adott és a jelen szabályrendeletben körülírt utasítást nem követte. 18. § Föllebbezés Az építkezési ügyekben hozott tanácsi határozatok elien a fellebbezések a végzés kézbesítésétől számított 15 nap alatt a városi tanácshoz beadandók, melynek útján a vármegye alispánjához lesznek bemutatva másodfokú elbírálás végett, onnan pedig föllebbezés esetén a vármegye közigazgatási bizottságához terjesztetnek. A fönt említett határidő után beadott föllebbezések tekintetbe nem vétetnek, esetekben, hol a késedelem a közérdekre veszedelemmel jár, a fölfolyamodásnak csak birtokon kívül adatik hely. II. rész Az eszközlendö építkezésekről 19. § Az épületre vonatkozó rendszabályok. Az építést tartozik az illető csak gyakorlott, szakképes egyének által, kik az új ipartörvény és szabályok értelmében arra jogosítvák, végeztetni, kik a terv s illetve jegyzőkönyv aláírása alapján a hatóság iránt felelősek. Az épület állásfái oly formán állítandók föl, hogy az által a forgalom ne akadályoztassék és az •utczán vagy járdán gödrök ásása tilos. Az állás szilárdságáért vállalkozó felelős a hatóság irányában. 20. § Az épület fölállítása és magasságáról. Az első kerületben minden épület az utcza homlokvonalában állítandó és a szomszédos épületektől tűzfalak által elkülönítendő. Mellék- vagy gazdasági épületek csak azon esetben állíthatók az utcza vonalában, ha azok a szomszédos épületekkel hasonló kiállítást nyernek.— Istállók, félszerek, ólak és egyéb büz- és rondasággai járó épületeket az utcza vonalán építeni nem szabad.— 21. § Az építési anyagokról és falak vastagságáról. Az I.a) kerületben csak teljesen téglából vagy kőből építendő épületre adható engedély és pedig csak azon esetben, ha a tégla vagy kő mészhabarcsba rakatik; Az I. b) kerületben az utcza felőli rész tégla vagy kőből építendő mészhabarcsba, — az épület belső része 1 máter magasságban mészhabarcsba rakandó tégla vagy kőből építendő a többi rész vegyes anyagból is építhető. Megjegyeztetik azonban, hogy a vegyes anyag használhatását minden esetben az építészeti bizottság — a helyi és építési viszonyok figyelembe vétele mellett állapítja meg. Il-ik kerületben minden épület fala a járdától egy méter magasságra téglából rakandó mész-habarcsba, azonfölül vályog vagy vert fal is lehet.— lil-ik kerületben minden épület fala a járdától 32 centimeter magasságra téglából rakandó, bárminő habarcsba, azon felül vályog vagy vert fal lehet.— IV-ik kerületben egyszerű vert fal vagy vályog fal alárakás nélkül. Földszintes épületnél azon főfalak, melyek a tetőzet és mennyezet hordására szolgálnak, legalább 48 cm (1 1,2 tégla) vastagságba építendők. Emeletes épületeknél ezen főfalak csak égetett téglából épülhetnek és a legfelsőbb emeleten leg alább 48 cm (1 1/2 tégla) vastagok legyenek. Ha ez emeletek közt vastartók közötti menyezet vagy borított gerenda födém alkalmaztatik két egymás fölötti emelet főfalai egyenlő vastagságban építhetők; ha ellenben azonos gerenda födémek használtatnának, az illető falak minden emeleten lefelé 16 cm-terrel (1/2 téglával) erősbbítendők.— 221