Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)
b) és ha ez által a szomszéd telek azon előnyben részesül, miszerint általa szabatosabbá válván^ a rajta teendő építkezés tűzrendőri és közegészségügyi szempontból előbbi állapotánál kevésbbé leend ^veszélyes. 6. § Az építkezési terv aláírásáról. Az építkezési tervet, az építést tervező mérnök vagy mester tartozik aláírni, ki is az egész építkezési időtartam alatt az engedélyezett építkezési tervrajzok megtartásáért, továbbá a felhasználandó anyagok szabályszerű minőségéért, a létesítés részleteinek helyességiért, nem különben az építés rendőri szabályainak megtartásáért felelős. Ha az építési terv végrehajtása időközben másra bizatik, akkor az építtető ezen változást a hatóságnak bejelenteni köteles. 7.§ Engedély nélküli építés és a jóváhagyott építési tervtőli eltérés tilos.— Az építési engedély kiadása előtt az építkezés megkezdése tilos, a jóváhagyott építési tervtőli •önkényes eltérés miatt nem csak az építész-mérnök vagy mester, hanem amennyiben az eltérés a háztulajdonos egyetértésével történt, ez utóbbi is megfelelő pénzbírsággal rovatik meg, szükség esetében a vállalkozó, illetőleg a tulajdonos költségén hatóságilag leromboltatik. Az építkezés folyama alatt szándékba vett lényeges módosítások az építkezési bizottmánynál a módosított terv melléklésével kérelmezendő. 8. § Az építésérti folyamodvány elintézése. Az építési tervben ábrázolt helyi viszonyok megállapítására az építkezési szakbizottság az I.a. (b.) és !l-ik kerületben szándékolt építkezésekhez 3.— a III-ik kerületben kérelmezett új lakház építkezéshez 2 tagból álló küldöttséget küld ki minden esetben a helyszíni szemle megtartására, mely küldöttségekben mint 4-ik s illetve 3-ik tag a városi mérnök mint szakelőadó részt vesz. — A mérnök akadályoztatása esetén a szakbizottság valamely építész vagy mérnök tagja által helyettesíthető. A kiküldött bizottság az engedély kiadása előtt a helyszínén vizsgálatot tart, melyhez az építtető és annak tőszomszédjai — kézbesítendő idézés útján — azon világos megjegyzéssel hivandók meg, hogy a tárgyalásnál meg nem jelenésük esetén elmaradásuk ez építkezésbe való beleegyezésnek fog tekintetni s későbben netán teendő kifogásaik figyelembe vehetők nem lesznek. Az építő vagy annak szomszédai magukat ezen tárgyalásnál meghatalmazottak által is képviseltethetik.— Ha a tervezett építkezés ellen a szomszédok kifogást tennének, az az építési bizottság által, amennyiben lehet, barátságos úton intézendő el.—Ha ez nem sikerül és a kifogások a szomszédok tulajdonjogára vonatkozik: felek a törvény útjára utasítandók. Minden egyéb kifogásokra nézve a bizottság érdekelt felek kihallgatása után, azon esetben, ha •egyezkedés nem sikerülne, a hozandó határozat iránt a városi tanácsnak javaslatot tesz. A helyszíni eljárásról az építési bizottság által jegyzőkönyv vezetendő, melyben a vizsgálat eredménye az érdekelt szomszédoktól netalán tett észrevételek vagy kifogások fölveendők és az építési engedélynek megadatása iránt határozott vélemény adandó. Ezen jegyzőkönyv alapján a városi tanács határozatot hoz, melyről az építési engedélyért folyamodó és az érdekelt szomszédok irásilag értesíttetnek. Ha ezek a tanácsi határozatok felebbezik e szabály 18.ik §-a érvényes. Üzleti vagy gyártelepekre vonatkozó építési engedélyek elintézésénél az ipartörvények tartandók szem előtt.— Vasutak mentén szándékolt építések esetében az építési engedély kiadásánál az 1881-ik évi 41ik t. ez. 16. §-a, illetőleg az e tárgyban netalán később hozandó miniszteri rendeletek lesznek szem előtt tartandók. 9. § A III-ik kerületben emelendő melléképületekjavítások és átalakítások, — és a IV-ik kerületben szándékolt mindennemű építkezések a városi mérnöknél lesznek bejelentendők, ki is egy városi tanácsos kíséretében az eszközlendő építés helyszínén a szükséges utasítást és engedélyt megadja, s minden engedélyt a városi mérnök a tanácsnak 8 nap alatt bejelenteni és az engedélyről külön jegyzőkönyvet vezetni köteles. 219
