Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)
A Ill.ik kerületben építendő új lakházak felépítésére szintén építési engedély szükséges (mint fentebb), — azonban a mellék épületek, toldások javítások, átalakítások alkalmával a jelen szabályzat 9 § az irányadó. A V-ik kerületben szándékolt bármily építkezések engedélyezése szintén a 9 §-ban van meghatározva. — 3. § Az engsdélyérti folyamodvány kellékei Az építési engedéKért folyamodó fél köteles az építkezési, átalakítási vagy javítási tervet két példányban a városi tanácshoz intézendő folyamodványhoz csatolni. Ha csak csekély változásoknak eszközlése kérelmeztetnék, elégséges az építési leírás becsatolása. A tervekben a helyrajzon kívül a pincze, földszint és minden emelet laprajza 1:100 a keresztmetszet és homlokzat 1:50 aránybani léptékben feltüntetendő. — 4. § Az utczák és telkek szabályozása és e körüli eljárásról.— Addig is, míg a város fölméretése, lejtméreti vonalainak megállapítása megtörténhetnék, az építési bizottság nyilvános közlekedési helyek mellett létesítendő szabályozási vonalak kitűzésénél főtekintetet fordítani köteles a következő pontokra: a) Az utczáknek vagy köztérnek megfelelő szélességre és lehető egyenes irányára. b) Hogy a fő-közlekedési utak 16 méternél, a kisebbek 12 méternél keskenyebb ne, de inkább szélesebbek legyenek. c) Hogy mindenkorra a lehető leghosszabb egyenes vonal vétessék szabályozási vonalul, a ki nem kerülhető törések pedig nem a háztelkek utczai vonalára, hanem oda építendők a hol az egyes mesgyék az utczák vonalát érintik. Ha valamely telek a megállapított szabályozás folytán a lemetszés vagy hozzáadás által változás alá esik, a lemetszett terület értékének a város által való megváltása, vagy ellenkező esetben a telekhez csatolt terület értékének az illető telektulajdonos által teendő megvétele iránt előzőleg mindig barátságos egyezség kisérlendő meg s nem sikerülés esetében a bírói eljárás követendő. Városi tanács feljogosíttatik, hogy egyezség nem sikerülte esetén a szükséges kisajátítási jogért a kereskedelemügyi minisztériumhoz esetről-esetre a törvényhatóság útján kellőleg felszerelt feliratot, illetve kérvényt intézzen.— 5. § A háztelkek felosztása és nagyságáról. Valamely beépített vagy üres teleknek, vagy bármely nagyobb területnek felosztása csakis hatósági engedély mellett történhetik és csak ezen engedély előleges kinyerése után lehet az egyes telek beépítésére vonatkozó építési engedélyért folyamodni.— A telek felosztása, csak azon esetben engedélyezhető, ha: a) minden egyes új telek legalább 16 méter széles utczavonallal és 450 négyszögméternyi (8 2'7" széles, 125 négyszögöl térfogat) területtel bír. A telkek akképeni felosztása, hogy az új telek utcza vonalat nem bír, nem engedélyezhető.— Nem engedélyezhető a teleknek akkénti felosztása sem, hogy ezen felosztás folyamán zárt (vak) utczák keletkezhessenek. Nagyobb területek felosztása csak azon esetben engedélyeztetik, ha a tervezett utczára eső területek kártérítés nélkül átengedtetnek a város birtokába, és ha a telektulajdonosok a netáni útcza feltöltési költségét viselik. A telek felosztását kérő fél a felosztandó területre vonatkozó, s a felosztandó telek hiteles fekrajzát, a szomszédos telkek épületének pontos megjelölésével két példányban köteles a tanácshoz intézendő folyamodványához csatolni. A rajzok közül az engedély megadása esetén egy példány a mérnöki hivatalnak ellenőrködés végett, a másik példány pedig a jóváhagyási záradékkal ellátva a kérvényező félnek használatra fog kiadatni. Valamely telekrésznek a szomszéd telekhez csatolása csak azon esetben engedhető meg: a) ha ez által a megmaradt telekrész szabályszerűségéből nem vészit és az előírt térfogatnál nem csekélyebb; 217
