Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)

22. § Tűzműhelyek, különösen kovács, lakatos, puskás, rézműves, harangöntő, ötvös és más erős tűzzel dolgozó kézműves műhelyek tűzbiztos boltozattal látassanak el, a tűzelőfalak 18 hüvelyk, kémények falai alól 12", és tovább felyebb 6" vastagok legyenek. Továbbá a kémények a tüzelők felett nem függőlegesen, hanem változtatott irányban, mint ez a serfőzőházaknál, a szikrák visszaszórása tekintetéből szokásban van, úgy nevezett nyakgörbülettel vezettessenek és befedve legyenek. A tűzműhelyek talajai hőlapokkal, vagy téglával burkoltassanak, agyaggali kitapasztásuk csak kivételképen engedtetik meg. Deszkával vagy más faműveli pallózat egyáltalában tiltva van. Általában a közigazgatási hatóságok lármával járó gyárak, valamint tűzzel vagy ártalmas kigőzölgéseket okozó építkezések engedményezésénél, szorosan vizsgálják meg a helyszíni körülményeket, hogy azok a rendőri szabályoknak tökéletesen megfelelnek és hogy a helységen belől, vagy azon kívül építhetők e? Szabályszerűleg tűzműhelyek felépítése csak a helységen kívül engedtetik meg. 23. § Azon épületek, melyekben maláta szárítatik, erősen beboltoztassanak. és a maláta faszárítók helyett vassodrony, vagy vaslemezből készített szárítók alkalmaztassanak, és ezeknek oszlopai fa helyett vasból készíttessenek. A kender- és lenszárítóházak, az újjonan építendő tégla- és mészkemenczék tűzellenesen a helységeken kívül építessenek. Tűzveszélyes egészen, vagy egy részben az épület külső szélén alkalmazott sütőkemenczék építése ezentúl meg ne engedtessék, és a már létezők hova hamarébb megszüntessenek, idővel pedig, a'hol csak eszközölhető, a helységeken kívül községi sütőkemenczék építessenek. 24. § Mezővárosok- és falukban az új épületeknél, még ollyanoknál is mellyek fából készülvék, a fedél a szobák gerendázatjával összeköttetésben ne legyen, az új épületeknél a padlás téglával burkoltassék, vagy legalább 4 hüvelyk vastag agyagtapasztással látassék el, a téglaburkózás a már fenálló házaknál is idővel behozassék. Egyébiránt a padlást lakásra használni egy átalában tiltatik, és semmi szin alatt nem szabad a padlásokon tűzhelyeket vagy fűtőket alkalmazni; minélfogva az illy padláslakok elhelyezésére alkalmatos úgy nevezett mansard-féle tetők készítése- mellyek a nélkül is az itteni éghajlathoz képest nem czélszerűek — szabályszerűen csak helységeken kívül szabad téren épített házaknál engedhető meg. 25. § Mezővárosokban és falukban felállítandó kiváltképen középületek, templomok, iskola- és lelkészlak, község házai, malátaszárítók, sör- és pálinkafőzőházak, gyárak, szálodák, magtárak és azon épületek, mellyekben erős tüzelés szükséges, vagy pedig tűzműhelyek alkalmaztatnak, szabályszerűen cseréppel, palakővel, vagy érclemezzel födessenek, és fa ültetésekkel vétessenek körül. Csak közönséges épületeknél, vagy ollyanoknál, mellyek fából vagy vertfalból készítvék, és a szomszéd épületektől szabályszerű távolságban állanak, csűrök-, félszereknél, mellyek a helységeken kívül, vagy a lakházaktul távol építetnek, végre elkülönözve álló magány épületeknél engedtetik meg zsendely, szalma, vagy náddali tetőbefödés. A kövekkel megterhelt úgynevezett rakott zsendely fedelek, csak igen magas hegységi vidékeken engedtetnek meg. 26. § A deszkából készült tűzfalak, kőépületeknél meg ne engedtessenek, s ezek falépületeknél is agyaggal betapasztassanak, kőépületeknél pedig téglából építessenek. 27. § Deszkázott oldalú fedél ablakok által lépcsőzetre, előszobákra, vagy egyéb helyiségekre nyíló világító nyílások, új épületeknél meg nem engedtetnek, czélszerűbb elrendelés mellett azok külömben is mellőzhetők lévén. Illyen világító nyílások a már meglevő épületeknél is lehetőleg megszűntessenek, vagy legalább deszkázott oldalaik nádazva bevakoltassanak. 214