Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)

Az istálók, hol lehetséges, beboltoztassanak, de minden esetre a padlás 4" vastag agyagtapasztással ellátassék. Az istálók ajtai a lovak kényelmes bevezethetése tekintetéből megkívántató magasságúak legyenek. 15. § A lakóházak közötti udvar- és kertkerítések szabályszeriileg ne fából, hanem tűzellenes anyagból készítessenek, és a falak kővel vagy cseréppel, s csak kivételképen fedeztessenek zsendelyel, szalmával vagy náddal. A mennyiben a közvetleni szomszédságban nem tűzveszélyes épületek állanak, az ezek téreire szorítkozott és léghúzást igénylő helyek kerítéseihez lehet könnyű fa vagy lécz rácsozást is használni. 16. § Az árnyékszékeket semmi szin alatt az épületnek az utczára, útra, vagy piaczra dülő homlokrészére, annál kevésbé az épületen kívül kifelé építeni nem lehet, csupán hátul az udvar felé építessenek és valamint azok, úgy a konyha és istálló kifolyásai is, szabályszerűen alkalmazott, a hol csak lehetséges téglával kirakott beboltozott emésztőgödrökbe vezetessenek, ezek a pincze falaihoz, vagy kúthoz közel ne legyenek, az utczára a kifolyást vezetni soha sem szabad, s a már így létezők is lassankint eltávolítandók lesznek. 17. § A lépcsők az új épületeknél szabály szerint egész a tetőig, kőből vagy téglából, tűzellenesen építendők és beboltozandók; a lakszobákhoz vezető lépcsők 4 lábnál keskenyebbek ne legyenek, és elegendő világosságot nyerjenek. A lépcső szabályszerűen 6 hüvelyknél magasabb és 12 hüvelynél keskenyebb ne legyen, és gyenge törékeny fakarzattal el ne láttasék. A már fenálló épületeknél is mellyek falépcsőkkel látatvák el. arra kell törekedni, hogy azok helyett idővel kőlépcsők alkalmaztassanak. 18. § A folyosók, mellyek az elő- és hátulsó épületekben hosszában, vagy épületeken kívül építetnek, az új épületeknél kőből tűzmentesen boltozva készítessenek, és ha a födél kiugrása alatt alkalmaztatnak, akkor a kötő- és fiókgerendák egészen a folyosón keresztül kinyúljanak, mellyek alól bedeszkáztassanak, és vakolt menyezettel ellátassanak. A már fenálló épületeknél levő folyosók, — ha azoknak okvetetlen meg kell maradniok, a szükségkép előforduló igazítások alkalmával tűzellenesen falazva készítessenek. Ugyanez értetik minden épületeken kívül álló falépcsőzetekre is. 19. § A konyháknak oldalfalai kőből legyenek rakva, a tűzfal 18 hüvelyk vastag legyen, a tűzellenes biztosítás elérése tekintetéből minden konyhák, mellyekbe a kályhafütők vezetendők, vagy egészen beboltoztassanak, vagy a padlásgerendázat bevakolása mellett, beboltozott füstfogó fallal elláttassanak, a konyha és a fütőlyukak vagy téglával, vagy kőlapokkal kirakandók, és a tűzhely is téglából építendő. A konyhából istállóba, vagy csűrbe bejárást hagyni nem szabad, és a konyha boltozatára, vagy a füstfogóra és az e mellett levő tűzfalra, kiégetett téglából 6 bécsi hüvelyk vastag, négyszögben 18 hüvelyk belső világú, a tető-gerinczen felül 36 bécsi hüvelyknyi vastagságra kinyúlt kémény rakassék. Ha egy épületben több konyhák vagy fűtők szükségeltetnek, minden egyes konyhánál az előbb megírt mód szerint külön kémények, ugyan ollyan erősségű falakkal a gerincen felül ugyan olly magasra lesznek építendők. A kéményeknek gerendára rakása, vagy azoknak fa anyagokon áthúzása, füstölés végett fagerendáknak a kéménybe alkalmazása, több fűtőknek különféle emeletekből egy kéménybe vezetése, a kötőgerendáknak, szarufáknak, padlásgerendáknak a kéményfalba eresztése tiltatik. Erre nézve minden már fenálló kő- és faépületeknél, melyekben sem konyha, sem kémények nincsenek, vagy azok csak fából vagy fonott veszszőkből készíttettek, az előbbi mód szerinti konyhák és kémények készítendők, és megjegyeztetik, hogy takaréktűzhelyek és kályhák s egyéb gazdaságos tüzelési eszközök felállításánál, a helybeli elöljáróság által elrendelendő vizsgálatnál, a járásbeli kéményseprőmester is meghívandó. A fűtők falakkal lesznek körülveendők. 212