Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)

4.§ Az elöljáróság a folyamodás vagy a jegyzőkönyv alapján, egy műértő egyénnel, a vállalkozóval és az utolsó által választott építés vezetőjével, a tárgyat helyszínileg azonnal megtekintendi, a helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv a folyamodással együtt, a szolgabírói hivatal elébe terjesztetik, és ez utóbbi az építési tervnek megbírálása és megigazítása uán, az engedélyt kiadja. Az engedély megérkezte után, az elöljáróság ellenőrködése mellett, az épület homlokvonala egy műértő által kitüzetik. 5. § A helység középületei, úgy szinte templomok, plebániaházak, oskolák, korcsmák és szállodák, ser- és pálinkafőzőházak, továbbá gyárak és magtárak építéseinél, a szolgabírói hivatal által, az építés megkezdése előtt, rendes s egy értelmes építő kőmíves vagy ácsmester által készített terv, mellyben minden emeletek belső szerkezetét kitüntető szelvények, az épület főhomlok rajza, a födél szerkezete, továbbá a térrajz, mellyben netalán szabad tér vagy udvar, a szomszédházak, utczák vagy piacz, mellyre az épület homlokzata dül, berajzolandó, valamint az építési tér és a határos utczák lejtpontjai (Niveau) és a netalán közelében levő folyónak legmagasabb vízszíne pontosan kiteendő, egy leírása kíséretében, mellyben minden egyes újra építendő, vagy átalakítandó, a tervben minden esetre betűvel megjegyzendő osztályok és részek meghatározva legyenek, — a megyei hatósághoz véleményezőleg felterjesztendő, melly is a terveknek a megyei építészeti hivatal által történendő előleges átvizsgálása után azt helyben hagyja, vagy a ne tán biztosabb erősség, tűzelleni biztosítás, vagy rendőri tekintetekből szükséglendő változásokat meghatározandja. 6. § Kisebb kijavításoknál, a mennyiben nem fábóli építkezésről van szó. ha a rendőri szabályok megtartatnak, nem kell engedélyért folyamodni, de a czélszerű kivitelre, a helységek elöljárói és faluk bírái felügyeljenek. 7.§ Az új épületek és főkijavítások vezetése mezővárosokban (és szabály szerint falukban is) csak engedélylyel bíró építő- ács- kőmőves- és cserepes-mesterekre bízasson. Kivételképen azonban falukon, a szolgabírói hivatal engedelme mellett, a válalkozók, pallér, ács- és kőműveslegényeik által is vezethetik az építkezést, azon feltétel alatt, hogy az építési tervtől el ne térjenek, hogy a pallér vagy az építésvezető-legény, mesterétől oklevéllel legyen ellátva, és hogy az illető mester felelősség terhe alatt az építész üdőnként megtekintse, e mellett pedig, hogy az építés a helység elöljáróságától figyelemmel kisértessék. Nagyon szegény helyeken a lakosok magok is építhetik házaikat. 8. § A mezővárosokban és falukon az újjonnan felállítandó épületek tűzellenesen jól kiégetett téglákból vagy építésre alkalmatos kövekből, jól elkészített mészenyvvel (malter) építtessenek. A hegyes vidéki falukban, különösen azon vidékeken, hol mész vagy épen nem, vagy csak igen drága áron kapható, kivételképen a gazdasági épületeknél, s kerítés és közfalaknál, összetartó anyagul agyag is használtathatik. A fedélfa egészséges, alkalmatos időben levágott és száraz legyen; a lakházak belsőfalainál, valamint a gazdasági épületeknél is vályog-téglákat lehet használni. Szegényebb helységekben megengedtetik, hogy a földszínén felül 3 lábnyi magosságra kőből vagy égetett téglából rakott alapra a felsőbbi falazat vályogból, vagy pedig vertfalból építessék. 9. § Faépületek készítése szabályszerint eltiltatik, és az utóbb említett § szerint, már a fentálló faépületek is idővel kőépületekké lesznek átalakítandók. Csak hegyes vidékeken, hol építésre alkalmas kő nem találtatik, hol jó minnémüségü téglát készíteni nem lehet, és messze vidékrőli helybe szállítása a hegyi lakosoknak felette sok költségükbe kerülne, végre hol az éghajlati viszonyok, vagy az iparüzlet módja a fábóli építkezést igazolják, lehet kivételképen, esetről esetre, a megyei hatóságtól nyerendő engedély mellett házakat és gazdasági épületeket fából felállítani. 210