Tóth Ferenc: Anyag és technika Makó népi építészetében. A Makói Múzeum Füzetei 24. (Makó, 1979)
tősebb építőanyag. Míg Hódmezővásárhelyen 4 8 a vályogfal lesz általános, addig Makón — Orosházához 4 9 hasonlóan — a vertfal terjed el. Az első folyamszabályozások után megcsappan ugyan a nád és gyékénytermő hely, de az erek és a tavak területe még 1857-ben is 1000 katasztrális holdat 5 0 tesz ki. A gaztető már a 19. század folyamán jelentősen háttérbe szorul. 1949-ben Makón a cseréppel és palával fedett épületek 98,1 %-ot tesznek ki, ez Szentendrével azonos, ennél csak Pécsett, Balassagyarmaton, Egerben, Esztergomban, Gyöngyösön, Kaposváron, Sopronban, Tatabányán, Vácott jobb az arány; ugyanakkor Túrkevén 59,1, Hajdúszoboszlón 61,9, Jászberényben 62,7, Karcagon 70,3, Kiskunfélegyházán 73,5, Kalocsán 78,3, Kecskeméten 80,5, Debrecenben 92,7%-ot tesz ki. Épületfában — más folyamparti településhez hasonlóan — jó az ellátottság, viszonylag olcsó áron nagy a választék. így a deszka kiszorítja a nádfalat, a nádtető íjömbfáit a fűrészelt fenyő. A polgárosodás következtében a tégla ugyan szerényebb mértékben, a cserép és a fűrészelt fenyő erőteljesebben válik uralkodóvá. Az új anyagok következtében új technikai eljárások születnek, válnak általánossá. Az építőanyag-ipar izmosodásával a kocamesterek, a barkácsolók a periférikus városrészekbe és a tanyavilágba szorulnak. FÜGGELÉK 1. Építés szabályrendelet a Bach-korszakból Megjelent 1854-ben, kihirdetve 1857-ben Építési rendszabály, a nagyváradi közigazgatási terület szolgabírói hivatalának alárendelt mezővárosok s helységek számára. Kiadatott a nagyméltóságú cs. kir. helytartósági osztálynak 1854. évi 4382. számú rendeletéből. Tekintve azon hatályos befolyást, mellyet a községekbeni építkezések a lakosok anyagi és szellemi kifejlődésére, továbbá a személyi és vagyon biztosítására nézve gyakorolnak; a mezővárosokban és falukbani építkezéseket illető s a hatóságok, valamint ország lakosai által szorosan fentartandó következő határozatok tétetnek közzé. A. Egész helységeknek vagy azok egész részeinek telepezése l.§ Ha egy helység újonnan telepítendő, az illető szolgabírói hivatal jelentést tesz a cs. kir. megyei hatóságnál, melly a helyszíni vizsgálat és bizottmányi tárgyalás ügyében, és az építkezési alapterv elkészítése végett azonnal egy megyei biztos s egy építészi hivatalnokból álló küldöttséget nevezend ki. A bizottmányi tárgyalásnál — mellyhez a szolgabírói hivatalnak egyik tisztviselőjén kívül az érdeklett lakosok, különösen pedig az építésre megkívántató földterület birtokosai is meghívandók — mindenek előtt tekintetbe veendő: a) Hogy a telepítendő falunak egészséges, minden évszakban száraz fekvése és szükséges léghuzama legyen. b) Hogy a helységek szabályszerű 7 öl széles és rendszeres lejtőségű utczákkal láttassanak el. c) Hogy ha több utczák terveztetnek, azok egymást épszögekben vágják keresztül. d) Hogy a lakóházak s illetőleg azoknak homlokzatai egyenes vonalt képezzenek, ezen lakóházak azonban egymástól legalább 3 bécsi öl távolságra legyenek, s a köztök levő tér be ne építtessék. Továbbá különös figyelem fordítandó arra, hogy a lakóházaknak azon részei mellyek emberek lakásául rendeltetvék, lehetőleg délnek feküdjenek. A lakházak között építendő gazdasági épületek, különösen csűrök, magtárak, górék, azoktól, valamint a szomszédházaktó! is legalább szinte 3 öl távolságra építessenek. 4 8 Barabás /., Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a 18. században. Ethnographia 1954. 472. 4 9 Barabás /., Tanyai település és építkezés = Orosháza néprajza. Orosháza, 1965. 93. 5 0 MVL Kereskedelmi és Iparkamara összeírása. 1857. 208
