Varga Dezső: Espersit János és baráti köre. A Makói Múzeum Füzetei 23. (Makó, 1979)

„AZ IDŐ ROSTÁJÁBAN" - Espersit-emlékház. Avatóünnepség Makón

1925-ben Rudnay Gyulát és növendékeit hívja el Makóra. A művésztelepet három éven át a város közönsége tartja fenn. Ugyan ebben az időben színvonalas hangversenyek rendezésére kerül sor. Ezek egyikén Bartók Béla is fellép. A helyi napilapokban Juhász Gyula, Móra Ferenc, József Attila írásai is megjelennek. A nyári színházban népszínműveken és operetteken kívül olykor drámát és operát is bemutatnak. Móra Ferenc Espersit barátjánál Diósszilágyi Sámuel főorvosnál száll meg makói átruccanásai alkalmával. A Könnyes könyv megjelenésekor írja a literátor orvosnak : — Samukám, ha még egy hétig itt maradtam volna nálatok, bizonyosan visszafeketedett volna a hajam és a könyv bői javított kiadást kellett volna csinálni és annak Mosolygós könyv címet adni. Én magam fordítva jártam: mosolyogva jöttem ide és könnyes szívvel hagyom itt a paradicsomot. Az Espersit-ház — Délmagyarország első irodalmi kiállítóhelye — jövő év januárjában nyílik meg. A kiállítótermekben Juhász Gyula, Móra Ferenc és József Attila makói kapcsolatai kerülnek bemutatásra. Szó lesz a baloldali radikális értelmiség többi tagjáról is (Könyves Kolonics József, Kis Károly, Fried Ármin, Kesztner Zoltán). A látogató megismerheti József Attila diákéveit, költői indulását. A tablókon és vitrinekben helyet kapnak József Attila kiváló tanárai, „palánta nevelő szerkesztő"je, a makói múzsák, a kiszombori nyár, első verseskötete, a Szépség koldusa, a legszebb makói és kiszombori versei. Színvonalas képzőművészeti alkotások, és enteriőrök teszik hangulatossá a kiállítást. Honismereti Híradó 1979. 1. 12—14. 36. Espersit-emlékház. Avatóünnepség Makón. „A Musa áldja ezt a szép lakot, Hol napjaim derűs örömbe folytak..." — dicsérte verssel Espersit János makói ügyvéd Kazinczy utcai házát Juhász Gyula „litterátor". Magáról a jó barátról, a makói baloldali értelmiségi csoport egyik legjelentősebb alakjáról, a lapszerkesztőről, közéleti férfiúról és irodalmi-művészeti mecénásról így vallott: „Ez a nagyon kedves, minden gondolatomat kitaláló és minden szeszélyemet honoráló mecénás nem volt se gróf, se báró, még csak bankár sem volt, sőt ellenkezőleg. Költő volt az én pártfogóm, aki szép versek írása helyett szép dolgokat művelt egész életében: az igazságot kereste és védte, a szabadságot imádta és akarta, nem azt a szabadságot, amely az ölés jogán uralkodik, hanem azt, amelyik a testvéri ölelés révén mindnyájonkat boldogít." Makón, Espersit János egykori lakóházában, a Kazinczy utca 6. szám alatt tegnap, csütörtökön Espersit születésének 100. évfordulóján megnyílt a Dél-Alföld legjelentősebb irodalmi emlékháza. Az ünnepélyes avatáson ott volt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára. A megjelenteket dr. Forgó István, a makói városi tanács elnöke köszöntötte, majd Nagy Zoltán, a Szegedi Nemzeti Színház művésze idézte Juhász Gyula és József Attila e ház és egykori gazdája ihlette verseit. Megnyitó beszédet Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese mondott s a szalag elvágásával ő avatta föl az emlékházat. (Ünnepi beszédet az Espersitemlékház bemutatásával együtt lapunk későbbi számában közöljük.) 64