Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)
Makó Várossáról közönségesen - Makónak újabb — részszerént már említett, részszerént még nem említett, magános, vagy másokkal közös — viszontagságainak idő szerénti summás Feljegyzése - A Makón létező Vallásbeli Felekezetekről
Lelki Pásztoraik az esztendők meghatározása nélkül így következnek: Várchola Miklós volt az első, a Munkátsi Megyéből, ki is itt kevés időt töltvén, jött utánna Papp Demeter. Ez is, — valamint az utánna következett kettő is — kiknek nevek nem tudatik — hamar elmenvén, hozódott Sarkadi Bazil a Nagy Váradi Megyéből, a ki itt húzamosan szolgált, s ugyan itt holt meg is. Ezután jött Hutza János, a ki innét a Nagy Váradi Parochiára mozdíttatott elő. Ezután következett Pótsi Elek, ki Nagy Váradi Kánonok, s végre Munkátsi Püspök lett. Helyébe jött Stánkovits Péter Al Esperest. Ez a tanúit, és lelkes férjfiú itt öregedett, s holt meg. Pák János most folytatja a Szent hivatalt. Oskolájokban taníttatik a Vallás, írás, olvasás, számvetés egy Tanító által. Sokat köszönhet ez az Ekklésia a Szilvásy, és Fehérváry két Úri nemzetségnek, mellyek akármelly fényes Ekklésiának díszére válnának. Az Evangyelikusok, a mint láttuk, kevesen vágynák: mindazáltal 18 esztendő olta a Reformátusoktól magokat külön szakasztották, egy Imádságházat építtettek földből, a Város keleti részén, s oda járnak Vasárnaponként Istentiszteletre. Magok közzül van ollyan ember, a ki velek énekel, imádkozik, s előttök Prédikátziót olvas; Úr Vatsoráját osztani pedig a Nagylaki Prédikátor jár ki hozzájok bizonyos időkben. Egyébaránt keresztelésre, esketésre, halotti temetésekre nézve a helybeli Református Prédikátorok szolgálatjával élnek, gyermekeiket is a Reformátusok Oskolájában taníttatják. A Sidók dolgában magoktól semmit ki nem tanúihattam, több ízbeli, mind személyes, mind mások által való tudakozódásaim mindég felelet nélkül maradtak. — Hogy ezek is Stanislovits Ő Excellenciája idejében szaporodhattak annyira, hogy községet formálhassanak, következtethetni mindezen Püspöknek említett népesítésbeli igyekezetéből, mind abból, hogy éppen az Oroszok mellé vágynák telepítve, külön szakaszban, a még akkor puszta helyre. Az magába értetődik, hogy ők a városi Bíróság alatt nintsenek, hanem magoknak van külön Bírájok, és Tanátstsok, s azon túl az Uraságtól, és Vármegyétől függenek. Népességekhez képest vagyon jó nagy Synagogájok tserép fedélre. — Különös megjegyzést érdemel, hogy Jegyzőkönyveiket, a Nemes Vármegye rendelése szerént, már most magyarúl viszik; vagy ha még ezt nem teszik, tenni szándékoznak, formulákat is némelly dolgokra nézve tőlem kértek. Külömbözők lévén Makón a Vallásbéli Felekezetek, az Elöljáróságra nézve az a rendtartás divatozik:.hogy a Bíró 3 esztendeig Katholikus, 3-ig Református, l-ig Orosz, a 12 Esküttek közzül pedig 5 Katholikus, 5 Református, 2 Orosz. Ezeken kívül lévén még Eskütt Bíró, Perceptor, Töltés Bíró, Szekér mester, Város gazdája: az Eskütt Bíró mindenkor más Felekezetből való, mint a Bíró; a többi lehet akármelylyikből. A három Notariusok közzül egyik Katholikus, másik Református, harmadik Orosz részről való. Egyébaránt [örömmel^ említe m itt meg azt a szép egyességet, barátságot, melly Makón_a külömböző Vaílásbeli Felekezetek között uralkodik. Nem tudnak itt semmit arról az idegenségről, mellyet sok helyeken a Felekezetek között tapasztalhatni; a barát választásban, s társalkodásban nem kérdik azt, hogy tiszteli valaki az Istent? egyik a másiknak Vallásos szokását nem gúnyolja, Templomát nem utálja; temetési és más innepélyes alkalmatosságokkal a Reformátusok a Katholikusoknak, és Oroszoknak, ezek viszont amazoknak Templomába tódulnak. — A lelkeknek Attya, és a szívek mozdulásinak Igazgatója vigye ezt az egyességet elébb, és indítson másokat is e példának követésére.! 42
