Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)
Makó Várossáról közönségesen - Felosztásáról - Nevezetességeiről
§. 11. Felosztásáról Makó Várossának három fő részei vágynák, úgymint: Buják, a régi Makó helyjén, Szent Lőrintz, az illyen nevű régi Falu határán, és Új Város, mellyen értetik mind az a rész, mely a Várost keresztül hasító éren túl, Kelet felé esik. Új Városnak neveztetik ez azért, mert nem régen nőtt a törzsök Városhoz. Még a mostani öregek emlékeznek arra az időre, midőn az éren túl — az Oroszok, és Sidók telepedéseit kivéve — egy ház se volt; s midőn a Temető az ér innenső partján, a mostani sok malmok helyjén esett. De ez a rész 60—70 esztendő alatt anynyira nevekedett, hogy közel három negyed részét teszi a Városnak. Apróbb felosztása a Városnak az Utszák által esik; mellyek elneveztetnek vagy formájokról, mint Hóid útsza, mivel fél hóid formájú; vagy mekkoraságokról, mint Nagy Útsza; Kis Útsza; vagy valami nevezetes helyről, mint Török, Ó—, Új—, Sidó—, Orosz, Temető Útsza, Gerizdes, Hóhér telek; vagy valamelly főbb épületéről, mint Vármegyeház—, Sóház—, Kapitányház—, Templom, Kálvária Útsza; vagy valamelly nevezetes emberről, mint Panyor—, Pallagi—, Bába—, Gyurkutza—, Darótzi Útsza s.a.t. Ezenkívül felosztatik Tizedekre, mellyeknek száma most 50. 1 5 §. 12. Nevezetességeiről Ezek közzé tartozik, a három Templomon s ugyanannyi Tornyon kívül — melylyek alább a különböző Vallásbeli Felekezetek előadásában, bővebben lefognak Írattatni, — a Vármegyeháza, melly elébb földszint lévén építve, s benne nem elegendő szobák: most egy emelet tevődik a régi falakra, s ki is toldódik, Giba Antal földmérő Úr által készíttetett terv szerént. Köszöni ez a munka létesülését Tököly Péter Administrator Ő Méltósága buzgó igyekezetinek, ki mind maga e végre több ezereket adott, s ád, mind a Megyei többi Birtokosokat, s Nemeseket e beli segedelmezésre buzdítja. — Hoszsza nyúlni fog Délről Északra, homlokfala nézni Nyúgotra; lesznek két szárnyai, az udvarba ereszkedve; a homlokfalból, középen, negyedfél öllel kiugró száraz állás, és a felett 8 oszlopokon álló, szinte fedél alatti Kinéző (Altán) a Pesti Börze formájára. Tenni fog a homlokfal hoszsza 40, a kétfelől lévő egyik egyik szárnyáé 13 ölet. —Osztályai lesznek: földszint a Levél- és a Pénztár; tágas Cancellária; Fő Notariusi,és Fő Adószedői 5—5 szobából álló Lakás, konyhával és kamarával. — Felülről a Gyűlési nagy Terem, 9 öl hoszszúságú, 8 öl szélességű, hátúiról oszlopos karzattal; Fő Ispányi Lakás 2 kissebb Teremmel, 2 elő, s 4 lakó szobával; Al Ispányi Lakás éppen olylyan, s annyi osztályú, mint amaz. — Száraz állás mellett, a nagy Terem alatt, úgy, szinte az udvar felől az egész épületben, alól, felyül, tágas és pompás Tornátz. A fő Feljárás, vagy grádits, az épület közepe tájján, 8 sukk széllességű veres márványkőből, a két szárnyaknál pedig mellékes gráditsok. — Ezen kívül van már az udvaron, a keleti oldalon emeletes tömlötz, 60 rabok számára; de szükség esétében többnek is helyt ád; ugyanazon oldalon Várnagyi, és Vice Notariusi Lakás, 3—3 szobából, konyhából kamarából álló; — két rendbeli Istállók, és színek, nem tsak ezen bent lakók, hanem egyszersmind a beszállók lovaiknak, s kotsijaiknak számokra. — A Vármegye háza mellett van még most Fő Adószedői Lakás, melly ezentúl más végre fog fordíttatni. A Püspöki Residentzia, melly áll az új és régi épületből. Az újban, mellyet Kőszeghy Püspök Ő Excellenciája építtetett, van egy nagy ebédlő Terem, 5 tsinos szoba, ékesen kifestve, egy díszes Kápolna, mellette Harangláb, egy kis harangal. — Ehez ragad a régi épületből, az udvar felől, 5 szoba, és egy konyha; véle egy lineában az Útszára esik, ugyantsak a régi épületből, 6 lakó szoba; beljebb konyha, kamara, kotsi 22
