Szirbik Miklós: Makó városának leírása 1835–1836. A Makói Múzeum Füzetei 22. (Makó, 1979)
Makó Várossáról közönségesen - Makónak Földes Uraság alá való jutásáról, ahoz való viszonyairól, s szabadságának lassankénti elenyészéséről
nünket alázatos kérésükkel errevonatkozó bizonyságért; ezen lakosok jogos kérelmét helyesléssel fogadjuk, s azok értelmében, amiket őszintén kifejtettek előttünk, és a mi saját tapasztalatunk alapján is — mint a császári és királyi uralkodó felség hadseregében akkor kinevezett generális — bizonyítjuk; ezek alapján kiváló érdemeiket, amelyeket akkor a királyért, a hazáért és a kereszténységért javaik és életük kockáztatásával a hadseregben buzgón kimutattak, hivatalosan is bizonyítjuk. Kelt Királyfalván, 1742. július 5-én. A magyar királyság nádora, a kunok bírája stb. stb. Gróf Pálfy János s.k. 8 Ekkor a haza mellett tett újjonnani szolgálatjokban büszkélkedvén a Makaiak, s nem akarván ahoz szokni, hogy ne a Király légyen az ő Urok: újra a Királyi Kamara alá kérték magokat, 200 az az két száz forint esztendei adó mellett. A melly dolgot tárgyazó Oklevélnek 29. December 1716 — mellyben viszont Királyi szabadosoknak neveztetnek, és a Város Oppidum Regiumnak — kivonatja ez: Mi, a szent császári és királyi magyar kamara helyettes elöljárója és tanácsosai emlékezetül adjuk. Miután a Csanád vármegyében fekvő Makó város lakói és polgárai, másként királyi szabadosok a magyar szent koronára hivatkozva, nehogy megcsalatva érezzék magukat, ő szent felségének, valamint utódainak, mint legfőbb földesúrnak a magyar kamara kegyes és nélkülözhetetlen oltalma alatt felajánlanak a pártfogásért — a várostól való haszon és termés fejében — évi 200 forintot évi adó gyanánt, ennélfogva a makai királyi szabadosokat Őfelsége kegyes védelmébe és pártfogásába fogadja stb. stb. 9 Fizették is a 200 f. censust mind 1717-dik, mind 1718-dik esztendőben, mint az arról való Nyugtatványok bizonyítják, mellyekben hasonlóképpen a Libertini Regii, és Oppidum Regium nevezetek fordúlnak elő. 1719-ben ismét a Csanádi Püspökség alá került Makó, és akkor adatott ez által annak tulajdonképpen, és birtokába be is igtattatott, mint ezekről nyilván említés tétetik a Püspökkel, a feljebb említett Gróf Nádasdi Lászlóval, ugyan azon esztendei Június 20-dikán köttetett Contractusban, melly ez: Mi Makó várossának Eskütt Bírája, és az egész Esküttek adjuk tudtára mindeneknek, és recognoscaljuk ezen Contractus Levelünk rendében, hogy Méltóságos Csanádi Püspök Földes Urunk Gróf Nádasdi László Ő Nagyságával (mivel Kegyelmes Császár, és Koronás Királyunk Ő Felsége szegény Helységünket Ő Nagyságának és Successorinak azon Püspökségben kegyelmesen conferalta légyen) megalkudtunk Ő Nagyságával, mindenféléknek megváltására 1200 az az Ezer két száz forintokban, 20 akó borban, 20 köböl gabonában, 20 köböl abrakban, két hajó szénában, és két hajó fában. Melly Contractusunk kezdetik a die Instellationis, nempe a 20 Maii Anni currentis, és Ő nagyságának haláláig fog tartani. 1 0 1732-ben Báró Falkenstein Albert ki az előtt való esztendőben lett Püspökké, megegyezett a Várossal, egy esztendeig, mindennémű jövedelmekért 1750 Forintoknak, és egy csikónak adásában. A következett 1733-dik esztendőben, Április 22-dik napján, ugyanezen Püspök újra contrahált a Várossal, melly szerént minden esztendőben tartozott fizetni a Város minden jövedelemért 1800 azaz Ezer nyolcz száz forintot, 72 köböl abrakot, és egy csikót. 1741-ben Stanislovits Miklós, mint következett Püspök, Április 23-dik napján lett egyesség szerént, általadott a Városnak minden jövedelmet esztendőnként ezekért : 1800 azaz Ezer nyoltzszáz forint, egy csikó, vagy a helyett 30 forint, 70 köböL«rt>i;ák ? 40 köböl búza, 60 borjú, hat hízott sertés, 30 bárány, 100 kappan, 30 pujb^^Olüd, 50 kátsa, 2 akó tehén vaj, 24 akó Makai bor. /ly V wíííML 2 Makó városának leírása
