Rátkai Árpád: A makói munkáseszperantista csoport története. A Makói Múzeum Füzetei 21. (Makó, 1978)
vetkezményeként végül a SAT-ban is felbomlott a munkásegység, s a szervezet 1932—1933-ra frakcióinak megfelelően felbomlott. A Bécsben megjelenő La Socialisto 1933 januárjától a szociáldemokrata irányzatú magyar, csehszlovák, osztrák és német munkáseszperantista egyesületek közös kiadványa lett. A baloldali szociáldemokrata irányvonalat képviselő La Socialisto közel egy évig legális úton jutott el a csoporthoz. Szervezeti élettel foglalkozó rovatában a makói csoport betiltásáról is szó esett. 4 6 Egy példányát a későbbi házkutatások során sem találták meg, s ezt Sulyok József negyven éven keresztül megőrizte. Az ISK című folyóiratot láthatjuk a csoportról készült egyik fényképen (5. kép), amely 1932 nyarán készült egy Maros-parti kirándulás alkalmával. Feltehetően ebből fordítottak, vagy ennek cikkeit beszélték meg. Makón kívül nem tudunk még egy munkáseszperantista csoportról vagy más munkásszervezetről, amelyhez eljutott volna ez a folyóirat. A Nemzetközi Szocialista Harci Szövetséget (Internationalen Socialistischen Kampf-Bundes) a Németország Szociáldemokrata Pártjából kizárt vagy kilépett baloldali ifjúszocialisták hozták létre 1925-ben. Kiadványaik közül az ISK (1929. jan.—1933. márc.) Genfben, Göttingenben, végül Berlinben jelent meg. A Szövetség már a harmincas évek elején a munkásegységfront platformján állt. 4 7 Az illegálisan terjesztett szovjet kiadványok közül a Szovjetunió villamosítási terve, majd a Kommunista Internacionálé 1928-as programja jutott el Makóra. 48 Hercz Árpád kínai levelezője révén jutottak hozzá a kantoni Kuo Min Egyetem diákjainak a japán militarizmus elleni harc támogatására felszólító röpiratához. 4 9 A makói munkáseszperantisták visszaemlékezéseiből is kicsendül az a pszichológiai hatás, amelyet a nemzetközi nyelv használata vált ki, és a nemzetköziség gondolatának egyik fontos érzelmi tényezője. Ismeretes, hogy a nemzeti nyelveket tanulóknak csak egy kis része jut el olyan fokra, hogy levelezni tudjon. A nemzeti nyelven levelezők elsődleges és meghatározó élménye azután egyik vagy mindkét félnek a nyelvvel való küszködése. A nyelv ezek számára a népeket elválasztó tényezőként, a kölcsönös megértés akadályaként jelenik meg. Ehhez járul még egy erős kisebbrendűségi érzés a másik fél anyanyelvét használóban, míg a saját anyanyelvét használóban nem ritkán ennek ellenkezője. A munkáseszperantisták viszont már egy-két hónapi tanulás után ezen a nyelven leveleztek külföldi társaikkal. Elsődleges és meghatározó élményük az egyenrangúság, az összetartozás érzése, az emberiségben való gondolkodás volt, míg a nyelvi nehézségek teljesen alárendelt szerepet játszottak. Vagyis az eszperantó nyelv használatának ugyanolyan hatása volt, mint ma a diáklevelezők internacionalista érzelmi kultúrájának kialakításában. 5 0 Rendőri zaklatások és feloszlatás A MEME-központ előadója, Lájer József, 1933. február 5-én érkezett Makóra. 51 Február folyamán a dialektikus és történelmi materializmusról tartott előadásokat a Munkásotthonban, majd Kovács Károly, Bálint Sándor, Nacsa János, Erdei Ferenc, Takács Sándor és Szabó János lakásán, s terjesztette a magával hozott politikai irodalmat, nyomtatványokat. 5 2 Ezek az illegális előadások igen látogatottak voltak, a felmerült igényeket ki sem tudták elégíteni. Külön szemináriumot szerveztek a gimnazisták részére is. Az előadássorozat is hozzájárult ahhoz, hogy a makói munkanélküliek március 3-ra tüntető felvonulást szerveztek. Erre a felvonulásra már nem került azonban sor, mert március 1-én letartóztatták Lájert és 17 makói eszperantistát. A házkutatások során elkobozták a könyveket, újságokat, leveleket, feljegyzése 13
