Tamasi Mihály: A forradalmi mozgalom makói harcosai. A Makói Múzeum Füzetei 20. (Makó, 1977)

FARKAS IMRE (Makó, 1893. október 28.—Makó 1955. március 13.). Cipész. Az első világháború idején orosz fogságba esett, ahol részt vett a forradalmi mozgalomban. Szovjet-Oroszországból 1918-ban tért haza. Makón az 1918. decemberében a szociáldemokrata pártszervezetben létrejött kommunista csoport tagja. A makói munkástanács megbízásából a vármegyei hivatalok munkájának ellenó'rzésében vett részt. A Tanácsköztársaság győzelme után a Csanád megyei direktórium tagjaként harcolt a szocialista eszmék győzelméért. A helyi hatalmi szerv munkáját irányító 11 tagú városi intézőbizottságnak is tagja volt. A tanácshatalom leverése után köröző levelet adtak ki ellene, bíróság elé állították, de nem találtak ellene terhelő adatokat és felmentették. 1924-ben részt vett a helyi SZDP-szervezet megalakításában, az öttagú ellenőrző bizottság tagjává választották. Művelt, olvasott, nagytudású munkásmozgalmi vezető, aki tekintélyt vívott ki magának a város munkásmozgalmában és közéletében. A húszas évek végén a szociáldemokrata pártszervezet baloldalának egyik vezetőjévé válik. A városi képviselőtestületi és megyei törvényhatósági választásokon a baloldali, demokratikus ellenzék harcának egyik irányítója. A városi képviselőtestületben és a Csanád megyei törvényhatósági bizottságban a demokratikus ellenzék megbízásából tett javaslataival a Horthy-rendszer és a helyi reakciós közigazgatás elleni küzdelmet szolgálja. A városi ipartestületben a baloldali ellenzéki kisiparosok harcának vezetője. A munkás kultúrmozgalom fejlesztésében is érdemeket szerzett. 1944. áprilisában internálják, ahonnan az év nyár végén szabadul. A város felszabadulása után más munkásmozgalmi vezetőkkel együtt részt vesz a szovjet parancsnokkal tartott megbeszélésen, amelynek eredményeképpen megalakítják a polgári városparancsnokságot. A polgári városparancsnokság tanácsadó bizottságának tagja, 1944. októberében a városi közigazgatás munkájának irányításában és ellenőrzésében vesz részt. A kommunista pártszervezet alapító tagja. 1944. végén a megyei közigazgatás irányítását végző vármegyei ötös-bizottság, majd 1945. januárjától 1949-ig a Csanád megyei Nemzeti Bizottság elnöke. Nagy részt vállal a megye községeiben a kommunista pártszervezetek megalakításáért és megerősítéséért, a reakciós közigazgatás megtisztításáért folyó harcból. 1949 után a város közéletében már nem volt jelentős szerepe. Forrás: Makó, az első felszabadult magyar város. I. 52, 72, 84, 89, 91, 92,118, 121, 131, 132, 134, 137, 151, 160, 161, 166, 172, 195, 215, 236, 241, 243, 247, 252, 254, II. 3, 105, 187, 217, 235, 238. HACK ÁDÁM (Almáskamarás 1885. április 14.—Makó 1954. január 20.) Fa-autókarosszéria készítő, asztalos. Makón az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelme után a szociáldemokrata pártszervezetben propaganda munkát végez, majd a szerveződő kommunista csoport tagja lesz. Az 1919. január 30-i csendőrvérengzés áldozatainak temetésén nagyhatású gyászbeszédet mond. A Tanácsköztársaság idején is a propaganda munkát irányítja. Az ellenforradalom győzelme után köröző levelet adnak ki ellene, de elejtik ellene a vádat. Nem állítják bíróság elé, hanem rendőrségi megfigyelés alá helyezik. A húszas évek elején Makóról Budapestre költözik, s kapcsolatot tart az illegális kommunistákkal. A húszas évek közepén visszatér Makóra, ahol kommunista szervezőmunkát 6