Tóth Ferenc: A makói rév és híd. A Makói Múzeum Füzetei 19. (Makó, 1977)
a révészek. 1835-ben a rév haszonbérlője törvénytelenül hajónként 30 krajcárt szedett be. Zsótér János és Kakuszi István szegedi hajótulajdonosok bepanaszolták az árendátort a megyénél. A szolgabíró a taxák szedését szigorúan betiltotta. 35 A sodronykötél díjtalan lebocsátása országosan is gyakran gondot okozott, ezért később központi rendelkezéseket is kénytelenek kiadni. 3 6 A napoleoni háborúk utáni pénzromlás következtében a vámtarifát többször emelték (2. sz. táblázat). A révbér fizetése alól mentesek: az egyházi renden lévők, az ország nagyjai, a nemesek, a hadi renden lévők, a szabad jász és kun kerületek lakói, a prókátorok, az orvosok, a tanulók, a koldusok, a molnárok, az őrletők a malomba menet és jövet, a mennyegzői násznép stb. Télen a jégen mindenkinek szabad az átjárás. Végezetül „meghagyatik a rév tisztségnek, hogy a felváltáshoz kívántató kisebb nemű rézpénzt, ugy mint krajtzárokat, fél krajtzárokat a kassájában elegendő mennyiségben tartson." 3 7 1835-ben a rév „oly rossz állapotban vagyon, hogy a dolgoknak ily fekvésében az általjárásnak végképpeni megszüntetése előre látható." 3 8 A 19. század második felében a csanádi rév már valóságos virágkorát éli, a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelmi forgalom egyre emelkedik. A rév 1600 forintos évi fenntartásával szemben a bevétel 5-6000 forint. 3 9 A magyarcsanádi komp mérete 1887-ben: hossza 15,40 m, magassága a be és kijárónál 0,79 m, oldalmagasság 1,10 m, fenékszéle 4,94 m, 8/30 ctm erős fenyőpallóból, 11/10 ctm erős tölgyfa bordákkal, egy-egy borda távolsága 0,70 m, a komp be és kijárója egy-egy 30/28 ctm erős tölgyfa szegély küszöbbel , mellyek a két hossz szegély gerendánál ugyancsak által összve kötve vannak, továbbá két 15/15 ctm erős tölgyfa oszlop egy-egy vas csigával, melyben 4 ctm erős sodronykötél mozog. 40 Az engedélyezett terhelést a 3. sz. táblázat tartalmazza. A növekvő forgalom következtében már a reformkorban felmerül az állandó híd építésének gondolata. Csanád vármegye a Kamarához , Torontál vármegye a Helytartótanácshoz fordult ez ügyben. 4 1 A megvalósulásig több mint hatvan év telik el. Az államkincstártól Csanád megye 40 000 forintért megvásárolja a révvámjogot, és fedezi a hídépítés költségeit is (175 391 forint). A vasbeton pilléreket — miként a makói hídnál — Zielinszky Szilárd tervezi. A mederhíd acélból készült, a három régi ártéri híd továbbra is faszerkezetű maradt. Felépítésétől, 1894-től 1918-ig jelentős forgalmat bonyolított le. Ezt követően csupán a kettős birtokosok használták. 1942. őszén egy vihar során az aláaknázott híd Románia felőli szakasza felrobbant. 1944-ben a közúti híd mellé a szovjet műszaki alakulatok pontonhidat építettek. A híd megmaradt acélszerkezetét Romániával történt megállapodás értelmében 1956-57-ben a Hídépítő Vállalat bontotta le. A Hódmezővásárhely-MakóNagyszentmiklós közötti vasútvonal felépítésekor, 1903-ban Magyarcsanádnál vasútihíd is létesült. Ennek Románia felőli szakaszát 1919-ben felrobbantották. Helyreállítására nem került sor. Közös megegyezés alapján 1956-ban a MA VAG bontotta le. 3 5 CsmL Csanád megyei közgy. jzk. 1835. 1375, 1900. 3 6 Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium 1869. 2362, az 1890. I. Tc. és a Kereskedelmi Minisztérium 1892. 45 380. sz. rendelkezése. 3 7 CsmL Csanád megyei közgy. jzk. 1813. 203. 3 8 CsmL Csanád megyei közgy. jzk. 1835. 2045. 3 9 CsmL Csanád vármegye alispánjának iratai 1884. 356. 4 0 CsmL Csanád vármegye alispánjának iratai 1887. 5460. 4 1 CsmL Csanád vármegyei közgy. jzk. 1836. 974, 1828. 36
