Kelemen Ferenc: Régi idők – Régi emberek. Karcolatok Makó múltjából. A Makói Múzeum Füzetei 18. (Makó, 1976)

Függelék - Tóth Ferenc: Kelemen Ferenc

FÜGGELÉK Kelemen Ferenc 1890. szeptember 27-én született a kelet-csanádi Kunágotán. (Későbbi írói álneve Kun Ágota.) Édesapja hat gyermeket nevelő kovácsmester. Tanulmányait a temesvári piaristáknál, a losonci állami gimnáziumban, a szegedi tanítóképzőben végzi. Budapesten a Tanárképző Főiskolán történelem—földrajz szakos tanári oklevelet szerez. Első állomáshelye a felvidéki Nagytapolcsány. 1913. október 1-én egyéves katonai szolgálatra vonul be, amelyet Bécsben tölt. Nagy hatással van rá a bécsi zenei és képzőművészeti élet. A háború kitörése miatt tovább kell szolgálnia. Súlyosan megsebesül. Tanulmányi szabadságot kap, ily módon a pesti egyetemen elvégez négy félévet, és sikeres tanári alapvizsgát tesz. A világháborút követően Újpesten tanít. 1920. őszén Makóra, a tanfelügyelőségre helyezik át iskolán kívüli népművelési titkárnak. Rövidesen a makói Reggeli Újságnak is munkatársa. 1923-ban a helyi polgári leányiskolába kerül, ahol igazgatóhelyettes lesz, majd 1941-től igazgató. Eszményképe Gárdonyi Géza, kiről cikkek sorát írja. Pedadógiai tárgyú írásait lassan felváltják a helytörténeti rajzok. A régi Makó cserepei c. könyve 1933-ban jelenik meg. Ismeretségbe kerül József Attilával, Juhász Gyulával és Móra Ferenccel. Többször igénybe veszi Espersit János szívességét. Meleg barátság köti Bánszki Tamáshoz, Torma Imréhez, később Diósszilágyi Sámuelhez. A 30-as években tagja a városi képviselőtestületnek és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. 1947. január 1-én saját kérésére nyugdíjazzák. A személyi kultusz idején meghurcolják. Egyévtizedes hallgatás után ismét megszólalhat. Rendkívül termékeny időszak következik életében. Barátai — a makói ENSZ-tagok — szellemi vezetőjüknek tekintik. A Juhász Gyula irodalmi kör tagjaként irodalmi alkotótevékenységbe is kezd. Műfordításai, elbeszélései, tárcái a megyei lapban látnak napvilágot. Lakása valóságos kis kultúrcentrummá válik: újságírók, kutatók keresik fel. Gyakori szereplője a rádió és a televízió makói riportjainak. Élete és munkássága összeforrt a várossal, erről szól poszthumusz munkája: 50 év Makón. 1973. február 13-án bekövetkezett halála nagy szellemi veszteség. Tóth Ferenc 18