Forgó István: Tagosítás Makón (1949–1952). A Makói Múzeum Füzetei 17. (Makó, 1976)

Birtokviszonyok

Birtokviszonyok Makó 18—20. századi birtokviszonyai rendkívül szerencsés módon alakultak. A török háborúk után újjátelepülő város lakói királyi szabadosok voltak és csak később süllyedtek jobbágyi sorba. A szilárd birtokrendszer még abban az időben jött létre, amikor városi communitas bizonyos önállósággal bírt. A püspök-földesúr megpróbál ugyan majorsági földeket kiszakítani, de ebben a küzdelemben a város lesz erősebb. A jobbágyfelszabadítás során a volt jobbágytelek paraszti tulajdonba megy át. A népesség növekedésével a jobbágytelek, illetve később az egyéni paraszti birtok fokozatosan felaprózódik. A földterület nagyarányú differenciálódása vezet Makón a belterjes kertkultúra kialakulásához. A sajátos történeti fejlődés eredményeként nagybirtok Makón nem jött létre. 1922-ben a birtokmegoszlás a következőképpen alakult:

1 110 kat. h. 3842 birtokos 13 452 kat. h. terület 10—50 kat. h. 1463 birtokos 23 400 kat. h. terület 50—100 kat. h. 38 birtokos 3 274 kat. h. terület 100—500 kat. h. 25 birtokos 3 495 kat. h. terület 1928-ban 500 kat. h. feletti birtokkal rendelkezik Makó városa (2156 kat. h.), a Tehénjárási Gazdaság (659 kat. h.) és egy társasbirtok (630 kat. h.).

2 A földreform alapvető változást a birtokmegoszlásban nem eredményezett, hiszen Makón a földhöz juttatottak 58,6%-a egy kat. h. alatti területet kapott. A földreform során csak alig emelkedett a kis- és középbirtokosok száma, a törpebirtokosok viszont továbbra is kiszolgáltatottak maradtak. A kisgazdaságok 23,9 %-a haszonbérlettel, 10,3 %-a részesműveléssel kénytelen biztosítani megélhetését. 1945 nyarán bevezetésre került a kötelező beszolgáltatás; kezdetben néhány, később több termékre. A kisebb földterülettel rendelkezők jelentősebb részarányban tudtak termelni olyan növényeket, melyek kedvezményben részesültek. A város lakossága az 1949. évi népszámlálás adatai szerint 34 052. Makón 11 057 család lakik, akik közül 8345 család a belterületen, 2712 család külterületi tanyákon él, szétszórtan a város egész határában. A főbb tanyai települések Rákos, Igás, Bogárzó, Csókás, melyek közül eddig a Tanyai Tanács Rákos új község belterületét jelölte ki. 1. Csanád vármegye birtokmegoszlási átnézeti térképén feltüntetett táblázat. Bp. 1922. Magyar Földrajzi Intézet. 2. Barna János (szerk.) Makó. Magyar városok monográfiája. Bp. 1929. 101. 1. 5