Forgó István: Tagosítás Makón (1949–1952). A Makói Múzeum Füzetei 17. (Makó, 1976)
A termelőszövetkezetek további fejlődése
1965—1971 A termelőszövetkezetek fejlődésében a következő szakasz az extenzív fejlődés szakasza, mely lényegében 1965. évtől 1971-ig tartott. A termelőszövetkezetekben a növénytermelés termeléseredményei évről évre emelkedtek. A gépesítés és a kemizálás színvonala nőtt. Az állattenyésztésre a stagnálás volt a jellemző, az állatállomány létszámban szinte nem változott, a termelési eredmények kisebb mértékben javultak. A szövetkezeti bruttó jövedelem 1965-től 1969-ig fokozatosan emelkedett. 1969ben a szövetkezeti bruttó jövedelem összege 153 834 m/Ft volt. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés pedig 24 975 Ft volt. A termelőszövetkezetek gazdálkodására ebben az időszakban a fő jellemző az volt, hogy a makói termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményei és az országos átlag közötti különbség a makói termelőszövetkezetek rovására csökkent, a makói termelőszövetkezetek nem érték el az országos fejlődési átlagot. A szövetkezeti bruttó jövedelem termelésében az 1970. évi ár- és belvíz miatt 1970-ben és 1971-ben visszaesés következett be. A makói termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményeiről ebben az időszakban mind kevesebbet lehetett hallani. 1971-től A termelőszövetkezetek fejlődésének negyedik szakasza, amely lényegében 1971-től tart, az intenzív fejlődés szakasza. Erre az időszakra jellemző a korszerű termeléstechnológiai eljárások széles körben történő bevezetése, a kemizálás gyors ütemü fejlődése. Ebben az időszakban a kalászosok termelésének teljes gépesítése mellett megoldódott a kukorica, cukorrépa, vöröshagyma teljes gépesítése. A növények termelése több mint 60%-ban iparszerü termelési rendszerekben történik. A vöröshagyma-termelés 85%-ban (1975. évben) már gépi úton, minimális kézi munkaerő felhasználásával történt. A terméseredmények intenzíven emelkedtek: őszi búza termésátlaga 37,4 q/ha, a vöröshagymáé 271 q/ha, kukoricáé 58,1 q/ha, cukorrépáé 358 q/ha, lucernáé 61 q/ha volt 1974-ben. Ezek a terméseredmények igen jónak értékelhetők, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy jelentős kieséseket okozott az ár- és belvíz. Az egy ha szántóterületre jutó mütrágyafelhasználás hatóanyagban meghaladta a 320 kg mennyiséget. Az állatállomány emelkedett. Ebben az időszakban lépett üzembe a makói Úttörő termelőszövetkezet évi 10 000 db hízósertést előállító sertéskombinátja és a makói Kossuth tsz szakosított, 427 fh-es tehenészeti telepe. A szövetkezeti bruttó jövedelem 1974-ben 177 852 m/Ft volt, az eddigi legmagasabb szintet érte el. A munkatermelékenységet kifejező 1 ledolgozott 10 órás munkanapra jutó szövetkezeti bruttó jövedelem 1974-ben 240,5 Ft volt. Az egy dolgozó tagra és családtagra jutó részesedés 1974-ben 31 017 Ft volt. A tagok magas szintű részesedése mellett igen pozitív volt, hogy az előző években a fejlesztési alap aránya és összege is emelkedett. Ez lehetővé tette a következő évek termelésének megalapozását, új, korszerű beruházások megvalósítását. A IV. ötéves terv időszaka alatt a termelőszövetkezetek összesn 252 millió Ft beruházást eszközöltek. A termelőszövetkezetek az 1974. évi gazdálkodási eredményeik alapján — mind a négy — elnyerték a ,,Kiváló Termelőszövetkezet" címet. 3 33
