Forgó István: Tagosítás Makón (1949–1952). A Makói Múzeum Füzetei 17. (Makó, 1976)
A termelőszövetkezetek további fejlődése
elején országosan elismert termelőszövetkezetekké váltak gazdálkodási eredményeik alapján. Ez elősegítette azt, hogy a környező községekben levő gyengébb gazdálkodási eredményű termelőszövetkezetek egyesüljenek, beolvadjanak a makói termelőszövetkezetekbe. 1962. január 1-ével a rákosi VII. Kongresszus tsz beolvadt a Kossuth tsz-be, a kiszombori Május 1. tsz pedig a Lenin tsz-be. 1963. január 1-ével a rákosi Új Élet és a klárafalvai Haladás tsz beolvadt a Lenin tsz-be. 1964. január 1-ével az óföldeáki Aranykalász tsz beolvadt a József Attila tsz-be. 1965. január 1-ével a maroslelei Új Barázda tsz beolvadt az Úttörő tsz-be, a makói Kossuth termelőszövetkezet pedig 800 kat. h. területet vett át a nagykopáncsi Kossuth tsz-től. A szövetkezetek alacsonyabb típusai, a termelőszövetkezeti csoportok, a termelőszövetkezetekkel párhuzamosan alakultak meg. Gazdálkodásukban az egyéni jellegű tevékenység volt a jellemző, a közös tevékenység nem volt számottevő. A termelőszövetkezeti csoportok közül elsőként alakult meg a Kossuth tszcs 1949. szeptember 1-ével. Ezt követte 1951-ben a Szabad Föld, 1952-ben a Béke, Felszabadulás, Alkotmány, Szabad Nép, Új Barázda tszcs megalakulása. 1959. IV. n.-évében a Kossuth tszcs visszamaradt tagságából (akik nem léptek tsz-be) megalakult a Dózsa és a Rákóczi tszcs 300 kat. h., illetve 976 kat. h. területtel. Az alakulás időpontjában a Dózsának 56, a Rákóczi szakszövetkezetnek pedig 180 tagja volt. A Dózsa és Rákóczi tszcs-t legnagyobb részt a középparasztság és kisparasztság gazdagabb rétege alakította meg, akik a termelőszövetkezeti gazdálkodástól idegenkedtek. A két tszcs, később szakszövetkezet fejlődésére a tagság szemlélete rányomta bélyegét. Gazdálkodásuk nem sokban különbözött az egyéni gazdálkodástól. A Dózsa szakszövetkezetet 1975. évben fel kellett számolni, a Rákóczi szakszövetkezetben előrelépés csak 1974. évben kezdődött meg. A Rákóczi szakszövetkezet taglétszáma 1975. évben erőteljes növekedést mutat. Jelenleg a taglétszám eléri a 350 főt és területe meghaladja az 1500 kat. h.-at. A termelőszövetkezeti csoportok taglétszáma és területe az alábbiak szerint alakult: Év Összes terület Ebből szántó kat. h. kat. h. Tagok száma Családok száma 1953 12 352 11 122 2172 2050 1954 10016 9 301 2506 1926 1954 10016 9 301 2506 1926 1955 7 553 6 925 1781 1406 1956 7 084 6 456 1904 1399 1957 7 208 6 585 1932 1434 1958 6 577 5 895 1807 1320 1965 809 767 159 159 1975 1 380 — 290 — (A taglétszám és terület csökkenése 1955-ben Békés megyéhez történő átcsatolásából ered.) A termelőszövetkezetek gazdálkodásában a mezőgazdaság szocialista átszervezése törést nem okozott. Azt követően a termelőszövetkezetek gazdálkodási ered30