Forgó István: Tagosítás Makón (1949–1952). A Makói Múzeum Füzetei 17. (Makó, 1976)

A termelőszövetkezetek további fejlődése

gében az ellenforradalom utáni időszakban, 1957-ben kezdte meg, az ellenforradalom hatására nem oszlott fel a Haladás termelőszövetkezet, de alapszabályszerű működése nem volt biztosítva. 1958—1965 A mezőgazdaság szocialista átszervezése lényegében már 1958 tavaszán megkezdődött, melynek üteme mindinkább gyorsult, míg az 1960. I. negyedévében befejezést nyert. A parasztság mindinkább megismerte a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, mind többet foglalkozott a szövetkezetbe lépés gondolatával. 1958 első félévében a termelőszövetkezetekbe belépők száma 267, második félévében pedig 202 fő volt. Összesen tehát 409 fő lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ezzel szemben a kilépők száma igen magas volt (I. félév 85 fő, II. félév pedig 150 fő.) 1959-ben felgyorsult a mezőgazdaság szocialista átszervezése, 1077 fő lépett be a termelőszövetkezetekbe. Ezen belül igen jelentős volt a termelőszövetkezeti csoportokból átlépők száma (309 fő). Az átszervezés kezdetén igen jelentős volt, hogy a Béke termelőszövetkezeti csoport tagjaiból 100 fő és 51 egyéb belépő meglakította a Béke termelőszövetkezetet. Ugyancsak 1959. tavaszán került sor a Kossuth termelőszövetkezet megalakulására. A volt Kossuth termelőszövetkezeti csoport tagjai közül 141-en vállalták a termelőszövetkezeti gazdálkodást és 61 egyéb belépővel megalakították a Kossuth termelőszövetkezetet. A Béke tsz 458 kat. h., a Kossuth tsz 754 kat. h. területen alakult meg. A terület azonban csak ősszel került közös használatba. A két termelőszövetkezet megalakulásával 1959-ben Makón 9 termelőszövetkezet működött. Több termelőszövetkezet megalakulására 1959-ben nem került sor. 1960. január 1-ével a Haladás és a Köztársaság termelőszövetkezet egyesüléséből létrejött a Lenin termelőszövetkezet. 1960. január l-ével a Hunyadi termelőszövetkezet beolvadt a József Attila termelőszövetkezetbe. A Viharsarok a Kossuth termelőszövetkezettel egyesült. így 1960. január 1-ével 6 termelőszövetkezet működött a városban: József Attila, Kossuth, Lenin, Úttörő, Béke és Új Élet termelőszövetkezet. 1960. I. n.-évében az Aranykalász és Alkotmány termelőszövetkezeti csoport, azonos névvel átalakult termelőszövetkezetté. A Felszabadulás tszcs tagjai legnagyobb részt a Lenin tsz-be beléptek. Az Aranykalász tsz-be a Szabad Föld, Szabad Nép, Új Barázda tszcs tagsága lépett be. 1960. I. n.-évében 474 tszcs-tag lépett be a termelőszövetkezetekbe. Ezzel lényegében Makó városban 1960. I. n.-évében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Kialakult a szocialista, termelőszövetkezeti gazdálkodás alapfeltétele. 1960. tavaszán a termelőszövetkezet száma 8 volt, a tszcs-k száma 2-re csökkent. A termelőszövetkezeti csoportok betöltötték történelmi hivatásukat, így elveszítették korábbi jelentőségüket. A szocialista gazdálkodás egyszer s mindenkorra meghatározóvá vált. 1960-ban az Új Élet termelőszövetkezet beolvadt a József Attila termelőszövetkezetbe, az Aranykalász termelőszövetkezet az Úttörő termelőszövetkezetbe, az Alkotmány és a Béke termelőszövetkezet pedig a Kossuth és Lenin termelőszövetkezetbe, így 1961. január 1-ével létrejött a mai négy termelőszövetkezet: a József Attila, Kossuth, Lenin és Úttörő termelőszövetkezet. A makói termelőszövetkezetekben a korábbi években kialakult vezetési módszerek, a nagyüzemi gyakorlat lehetővé tették a gyors fejlődést. Az 1960-as évek 28