Forgó István: Tagosítás Makón (1949–1952). A Makói Múzeum Füzetei 17. (Makó, 1976)
Az 1952. évi általános tagosítás - A talaj minőségi osztályozása
vétel során termelőszövetkezeti csoportba lépett. A tagosító brigád a felajánlásokról a szükséges jegyzőkönyveket felvette és a felajánlások elfogadását a brigádvezető javasolta, minthogy a felajánló dolgozó parasztok elöregedett, munkaképtelen, egyedülálló dolgozók voltak, akik ingatlanaik személyes megművelésére képtelenek. A számbavétel lezárásakor az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kicserélendő földjeinek területe 7308 kat. h. A városi Tanács által adott névjegyzék szerint Makó városban 367 kulák birtokos van, akik a tagosítást megelőzően 7268 kat. h. ingatlannal rendelkeztek. Ez a terület az eljárás alatt történt felajánlások folytán erősen lecsökkent, amennyiben a számbavétel során 322 kulák összesen 6660 kat. h. területet ajánlott fel, melyet a tagosító brigád vezetője elfogadásra javasolt. A felajánlásokról a tagosító brigád az előírt jegyzőkönyveket felvette, a felajánlott földeket pedig állami tartalékterületként vette számba. A számbavétel lezárásakor 45 kulák részére 608 kat. h. területi ingatlan maradt vissza kicserélésre. A talaj minőségi osztályzása Makó város mezőgazdasági területének talajminőség szerinti osztályozását a tagosító brigád agronómusai a város határának részletes bejárása után részben a talajféleségek és a termesztett növények termésátlagai, részben a régi kataszteri osztályozás felhasználásával végezték el. Ennek alapján a város határát részletesen helyszínelő brigád agronómusai a földeket három osztályba sorolták: I. osztály. Mély termőrétegű, humuszban gazdag, könnyen művelhető, középkötött vályogtalaj. Bármilyen növényféleség eredményesen termeszthető rajta. Lucerna 5—6 évig él benne. Ez a terület az összes területnek kb. 45%-át teszi ki. II. osztály. Közepes vastagságú termőréteggel rendelkező, elég jó minőségű, helyenként kisebb szikfoltokkal. Altalaja legtöbb helyen szikes. Részben hordalékos öntéstalaj, másrészt nehéz munkálatú réti agyagtalaj, valamint csekélyebb termőrétegű gyengébb táperőben levő vályogtalaj — az összterület mintegy 30%-át teszi ki. Ezen földminőség a város határának különböző részén van. III. osztály. A város határának középső, illetve keleti részén terül el, minőségileg gyenge, kevés humusztartalmú, csekély termőrétegű, több helyen szikes területekkel. Az összterületnek mintegy 25%-át teszi ki. A tagosító brigád agronómusai a legelőterületből feltörésre nem javasolnak semmit, mivel a legelők igen gyenge minőségű feltétlen legelőterületek. Egy számosállat eltartására 2 kat. h. legelőterületre van szükség. Ezért indokoltnak látszik az a javaslat, hogy a pusztán elterülő szikes legelő közé beékelt kisebb területű szántó legelőként hasznosíttassék, mivel így is a rendelkezésre álló legelőterület a jelenlegi állatlétszám legelőszükségletét nem biztosítja. Javasolják továbbá a brigád agronómusai a pusztán elterülő legelőterületek erdősávokkal való beültetését. Az öntözött terület növelhető a város északnyugati határán, ahol a már meglevő csatornázás is nagyobb területű öntözést bír el. Ezen a tájon mintegy 1000 kat. holdon korszerű nagyüzemi gazdálkodást lehet kevés befektetéssel kialakítani. A város határában levő szőlő és gyümölcsösből az Ószegedi út mellett levő 7 kat. h. jó állapotban levő gyümölcsös további telepítéssel fejleszthető és nagyüzemi gazdálkodássá alakítható át. A többi szőlő és gyümölcsös szétszórt telepítésű, különböző fajtájú és a Maros árterületén terül el, tehát nagyüzemi módon nem hasznosítható. Ugyancsak javasolják a brigád agronómusai a Maros árterületén a meglevő erdő mellett a szórt telepítésű gyümölcsösökön és a legelőn kívüli összes hullámteret erdősítés céljára. 23