Forgó István: Tagosítás Makón (1949–1952). A Makói Múzeum Füzetei 17. (Makó, 1976)

Részleges tagosítás 1949-ben - A szövetkezeti mozgalom kezdetei

Részleges tagosítás 1949-ben A szövetkezeti mozgalom kezdetei A felszabadult Magyarországon Makón születik meg az első szövetkezet; 1944ben jön létre a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete. Ez alakul át 1945 tavaszán „Makó és Vidéke Hagymakertészeinek Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezeté"-vé. A makói Földművesszövetkezet 1946. november 28-án jön létre a mezőgazdasági termékértékesítés és termelés segítése céljából. 1948-ban rendelet jelent meg a 25 kat. h.-nál nagyobb bérletek állami igénybevételi lehetőségéről, melyből 3—10 kat. h.-as tételeket adhat kisbérlőknek. Ezekből a területekből földhöz jutott kis- és középbirtokosok elhatározták, hogy a kapott földeket szövetkezeti alapon kívánják művelni. A rendelet alapján összesen 1041 kat. h. területet vettek igénybe. Az így létrejött bérlőcsoportok három földbérlő szövetkezetet hoztak létre; egyet Makó Pusztán, egyet Igáson, egyet Makón. Az állam bizonyos kedvezményeket biztosított részükre. Ezek tekinthetők a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrejötte előtti legfejlettebb szövetkezeti formának. A földbérlő szövetkezetek rövid életűek voltak. Jelentőségük abban rejlik, hogy a parasztságot közelebb vitték a termelőszövetkezeti gazdálkodás gondolatához. Lényegében átmenetet képeztek az egyéni és termelőszövetkezeti gazdálkodás között. A földbérlő szövetkezetekből önálló termelőszövetkezet nem alakult, de később valamennyi beleolvadt a termelőszövetkezetekbe.

3 Az első termelőszövetkezetek megalakulását gazdasági kényszer tette szükségessé. Az újgazdák és a földreformból kimaradottak közül mind többen látták a nehézségeket. A termelőeszközök legjelentősebb része továbbra is a nagygazdák kezén volt, és uzsorás ellenszolgáltatást szedtek. Makó város törpebirtokosai gazdasági kényszerből már a felszabadulást megelőző évtizedben megismerkedtek a szövetkezés előnyével, szövetkezeti gyakorlatuk volt, ha még a legegyszerűbb formában is. 1948-ban és 1949-ben tartott különböző gyűléseken többször ismertették a szövetkezetek előnyeit. A város törpebirtokosainak és a földnélkülieknek gyors felismerése eredményezte a mezőgazdasági szövetkezetek megalakulását. Elsőként az Úttörő termelőszövetkezet jött létre 1949. február 23-án 12 taggal és 45 kat. h. bérelt földterületen. A tagság összetételéről Erdei Ferenc a következőket írja: .,Két iparos volt köztük — egy kovács meg egy asztalos — a többi mind makói típusú agrárpoletár, tehát napszámos, hagymás, akik időnként részes aratást, cséplőmunkát, részes kapálást, feles hagymatermelést, tanyás bérességet és mezőőrséget vállaltak. Egyikük sem volt földhöz juttatott, mert nem jutott nekik, tehát a megmaradt tanyákon bérleti alapon alakították meg a termelőszövetkezeti csoportot, s így jutottak ők is földhöz."

4 Ezt rövidesen követte a József Attila, a Köztársaság és a Táncsics termelőszövetkezet megalakulása. 3. Halasz Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A makói Úttörő termelőszövetkezet története— Termelőszövetkezet-történeti tanulmányok. I. Bp. 1972. 82—83. 1. 4. Idézi Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi i. m. 87. 1. 9