Eperjessy Kálmán: József Attila makói diákévei (Egykori tanárának visszaemlékezése). A Makói Múzeum Füzetei 16. (Makó, 1975)

Tanulótársai és tanárai

is hozzá közelebb álltak. Dégi János, Balog József és H. Kovács Mihály. Utóbbi az egyetemen is évfolyamtársa volt. Rossz viszonyban senkivel sem volt. Ha nem is rajongtak érte. de megszokták. Imponált tudásával és önképzőköri sikereivel. Voltak, akik csodálkoztak, hogy miért kellett Pestről eljönnie. Hiszen nem volt rossz tanuló. Nincs szüksége levegőváltozásra. Az sem illik rá, hogy: „Makóra, ha rossz vagy". Olyan tanulótársa is volt (valami Jani nevezetű), aki szíve szerelmének, Böskének, illő honoráriumért, szerelmes verset rendelt nála. Attila eleget tett a felhívásnak. A verset megírta, de mint annyiszor későbbi életében is, elmaradt az anyagi siker. Közben a kiválasztott lány máshoz pártolt, és Attila elesett a fizetségtől. A t .1 ii u I •> rev.'. vali.i>4. «ülc- m

l„ó«h;

L lekenek helye cs ideje (rrndei. mali . IlK. Iljp) Atvja vagv anyja, gvámja vagy A^ előbb, osztályt hol Ösztöndíjasa fti-dijmentes-e végezte a tanuló és a. tanuló? * mily előmenetellel és RészesUI-e aianuio/ magaviselettel ? segélvdijban ? t

s »

zl

m» gondviselője gin. nmét") I'olgári .illísuk es lakásuk "•V" i sO ffi1.í:vi i- wTesi rö Tan la r^ vak I r.lemicjjvek Mii^r I utin </.l'ilr hm a 'ivritnwlr »IIV/l ^ÍW ~ _ f / ^ jeles jó / elégséges elégtelen vixeMhnt «•». t V VÉGI BIZ-CTNYITVÁNY ~ fjf /fZfI nlemjcgYTk iheiukkc , kcllc észrevétel / yísRészlet a hatodik osztályos főkönyvből Osztálytársai féltékenykedtek rá, és különösen azt nem vették jónéven. ha a tananyagon kívül más iránt is érdeklődik. Nem szabad a diáknak többet tudni, mint amennyi a könyvben van. Főleg azt nem vették jónéven, ha az ókori (görög) társadalom és művészettörténetből a tananyagban nem szereplő részletek is érdeklik. Ilyen esetek miatt Bleier Endrével, az osztály egyik legnagyobb termetű, de szerény képességű tanulójával gyűlt meg a baja. Bleier valahányszor beszekundázott — és ez elég sűrűn előfordult vele , öklével fenyegetőzött Attila felé. Egy alkalommal az osztályból kijövet azzal fenyegette meg: „Te Attila, egyszer én téged agyonütlek, ha nem férsz a bőrödbe." Attila félt is tőle, mert a testi erő imponált neki. A csínytevésekben nem szeretett részt venni, de felelősségre vonáskor szolidáris volt az osztállyal. Egyik osztálytársa (H. Kovács Mihály) szerint Attila szerepelni vágyó, feltűnni akaró fiú volt, s így gyakran támadt súrlódás közte és osztálytársai között. A vitatkozás hevében, igaza tudatában olyan kijelentéseket is tett, amelyek elferdítve vagy eltúlozva kerültek vissza a tanár fülébe. Mint Dégi János is említi: ..Fogsz te még az én szobrom előtt állni." Vagy: ..Az én révemen kerülsz be az irodalomba." Azzal is előállottak: elfekszik a vasúti sinek elé, hogy jobban hallja a közeledő vonat dübörgését. — Arról sokan tudtunk, hogy szegedi útját gyalog teszi 7