Eperjessy Kálmán: József Attila makói diákévei (Egykori tanárának visszaemlékezése). A Makói Múzeum Füzetei 16. (Makó, 1975)
A húszas évek poltikai és társadalmi képe
A 48-as Függetlenségi Pártnak a legrégibb hagyományai vannak. Tagjai sorában egyaránt voltak gazdák, zsellérek, iparosok. Sajátságos, liberális eszmekörben éltek. (Kossuth-kultusz, Kossuth-szobor. Kossuth utca stb.). A pártnak számos olvasóköre volt, az egységet kisebb frakciók néha megbontották. De mindezt áthidalta az ellenzékieskedés, kuruckodás. Justh Gyula idejében ezt tekintették Makón a vezető pártnak. Társadalmi környezet. ,,A nagy öregek.'''' József Attila költői fejlődésében azonban nem a politikai tényezők voltak a döntők, hanem az a gazdasági, kulturális és erkölcsi súlyánál fogva tekintélyes társadalmi környezet, amely felismerte elhivatottságát, és kész volt érte áldozatokra. Makói tanár koromban mindegyiküket személyesen ismertem. Ezért módomban van alábbi megjegyzéseimben ezekre is utalni. Mindössze hatnak nevét tartja számon a ,,nagy öregek" közül a krónika, de voltak mások is, akik osztoztak velük az induló fiatal költő felismerésében. E megtisztelő elnevezéshez úgy jutottak, hogy József Attila indulása idején ők már meglett korú. köztiszteletben álló, vezető emberek voltak. Ide tartoztak: dr. Espersit János ügyvéd, dr. Diósszilágyi Samu kórházi főorvos, dr. Könyves-Kolonics József ügyvéd és Kesztner Zoltán, a makói villanytelep főmérnöke, dr. Kis Károly ügyvéd, dr. Fried Ármin fogorvos. Mindnyájan a szó szoros értelmében vett nagy műveltségű ..literátus" emberek, akiket szakmájukon kívül az irodalom, tudomány, művészet stb. is érdekelt. Nem voltak közös pártban, egyesületekben, még asztaltársaságot sem alkottak, mégis együvé tartozónak érezték magukat. Dr. Espersit János ügyvéd egy francia emigráns család leszármazottja volt. Éleseszű. európai műveltségű harcos egyéniség. Újságíró, ellenzéki lapok publicistája. A makói Függetlenségi Justh-párt vezetőségi tagja, majd a Nagy György-féle Köztársasági Párt egyik alapító elnöke. A szegedi szabadkőműves Klauzál-páholy főmestere. Az októberi forradalom idején a makói Nemzeti Tanács elnöke lett. Nagy érdeklődéssel viseltetett a képzőművészeti és népművészeti alkotások iránt. József Attilának 6 hónapig egyfolytában, majd később is hosszab-rövidebb ideig szállásadója. Életrajzírója, Péter László (Espersit János, Akadémiai Kiadó 1955) kiemeli, hogy Espersit nemcsak a város haladó mozgalmainak járt élén, de a művészettörténeti és irodalomtörténeti mecénásnak is egy különös kései és vidéki típusát testesíti meg. Rendszeresen vendégül látta művészbarátait. Alkotásaikból valóságos múzeumot létesített lakásán. Nála ismerkedett meg Caca nevű lányával az akkor ott lakó József Attila. Ekkor keletkezett a Leányszépség dicsérete című verse. Dr. Diósszilágyi Sámuel kórházi főorvos típusa a vidéki, széles látókörű, univerzális műveltségű ..literátus" embernek. Baráti viszonyban volt Espersit Jánossal is. Szintén szabadkőműves. Mögéje csoportosultak az ÉME és MOVE politikájával egyet nem értő fiatalok. Egyik vezető tagja volt a József Attila kultúrház irodalmi szakkörének. Hatalmas könyvtára, s képzőművészeti gyűjteménye nagy segítségére volt József Attilának. Juhász Gyulához és Móra Ferenchez szoros barátság fűzte. Figyelemre méltó irodalmi tevékenységet is folytatott, főleg színháztörténeti vonatkozásban (A Hollósy Kornélia Színház története). Dr. Könyves-Kolonics József ügyvéd tudatosította József Attilában a népfelség szolgálatának parancsát. Ezért volt minden munkája, egész élete személyi dicsőség nélkül való harc. Az osztálykülönbségek és kiváltságok megszüntetését, a vallási, faji, nemzetiségi gyűlölködés felszámolását követelte. A kisemberek, a szegények, kis13
