Tóth Ferenc: A makói városi parasztház telke. A Makói Múzeum Füzetei 15. (Makó, 1974)

Tóth Ferenc A makói városi parasztház telke A törökök Makót több hullámban teljesen fölperzselték. Az utolsó nagy futás során (1686) a katasztrófát átvészelő lakók az üszkös romok közé ezúttal nem merészkedtek vissza, a 13 évvel később készült Wallner-féle térkép

1 „Teljesen puszta vagy lerombolt falu" jelzéssel tünteti föl a hajdani települést. A betelepedés hatósági intézkedéssel indul meg. A kamara 1699-ben kedvező feltételek mellett — szabad földfoglalás 4 évi adómentesség — akciót indít az újjátelepítésre. Ezzel veszi kezdetét a mai Makó kialakulása. Azóta töretlen a város fejlődése. A fokozatosan kiépült városrészeket ERDEI Ferenc elemzése alapján szerkezetileg három fő csoportba oszthatjuk: Makó társadalmának városi magva mindenkor a nemesi város, a központ volt. Egyre növekedvén, ez a rész a városi minőséget legjobban megközelítő első osztályú területi csoportja Makónak. — Sugarasan kifelé haladva a régi parasztközségek egységes öve adja a másodosztályú városrészt. - A külváros proletár telepeinek lapályos, vizenyős része a harmadosztályú városterület.

2 Ez a folyamat 1944-ig tartott, ugyanis a felszabadulás után nem folytatódott a város övezetszerű továbbépülése. (1. kép) Településünk jelenlegi formájában néhány évtized híján három évszázados múltra tekint vissza. Kutatásaink során a telket e korszak történeti képződményeként vizsgáljuk.

3 Teleknagyság A kisebb települések homogénabb, egységesebb világával szemben egy olyan nagyságrendű kisváros, mint Makó a telkeket tekintve is összetettebb, differenciáltabb képet mutat. A polarizáltság tekintetében szembetűnő, hogy 1880-ban a legkisebb telek 19 D-öl, a legnagyobb 3 kat. hold 166 D-öl.

4 Az újjátelepülés során a helység két centrumossá válik. Felekezeti különállás szerint jön létre a katolikusok városrésze: Buják és a reformátusok községe, amelyet az elpusztult szomszédos középkori településről Szentlőrincnek neveztek. E két törzsökös városrész telkei jórészt nagykiterjedésűek, átlagosan 4 — 500 • -ölesek. Morfológiai megfigyelés alapján a katolikusok főutcája a mai Árpád és Szt. István tér — itt halad el az ószegedi út —, a reformátusoké a Kálvin utca. Az 1740-es években Mária Terézia zsidókat és görög katolikusokat telepít be. Az utóbbiak főutcája a Nagyorosz (ma Kis János tábornok) utca 3 — 400 D-öles portáival még nem igen töri meg a törzsökös városrészek telekrendjét. A zsidó fertály viszont a lakosság fokozatos növekedésével rendkívül zsúfolttá, rendezetlenné, sőt tűzveszé1 Kiss 1940, (26) kép. 2 ERDEI 1935, 244-245. 3 TÓTH 1972. 4 Makói Városi Levéltár (továbbiakban: MVL) Makó város határrészleti jegyzőkönyve 1880. Bárány Pál Makó rendezett tanácsú város belsőségének térképe. 1880. Ethnographia LXXXV (1974)