Tóth Ferenc: Makó telepöléstörténeti vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 14. (Makó, 1974)
Periférikus városrészek A népesség szaporodása Makón a belterjes mezőgazdaság kialakulásához vezet, ugyanis a lélekszám emelkedése a föld elaprózódását, a zselléresedési folyamat meggyorsulását eredményezi. A meglevő földterület hagyományos gazdálkodási mód mellett nem képes ellátni a város lakosságát. E helyi sajátos gazdasági körülmények ösztönös társadalmi felismerése vezet a kertkultúra kialakulásához. A 19. század elejétől a helyi hatóság egyúttal korlátozni kezdi az idegenek betelepülését is. Ilyen határozatot olvashatunk: ,,Már több ízben meghatároztatott, hogy más helybéliek lakosnak bé nem vétettetnek, azért mivel az ide való születések is már nagyon megszaporodtak." 7 5 A város belterülete a 19. sz. második felében jelentősen bővül. 1861-ben alakult meg a „Makói Honvédegylet", mely többek között akciót indított ház nélküli tagjainak telekkel való megajándékozására. Az Orosz temetőn túl, Cigánybécs és a Gyilkostó közé eső ún. Csürhejárás területén ingyen telket osztanak ki a ház nélküli volt honvédeknek. A telkek kimérésével megbízott mérnök — Breuer Gusztáv volt honvédtiszt — helytelenítette, hogy a város legmélyebben fekvő területén lakótelepet létesítsenek; de a képviselőtestület utasította, hogy ne elvi dolgokkal foglalkozzék, hanem teljesítse a telekméréssel kapcsolatos megbízást. A képviselőtestület azért döntött a Csürhejárás kiosztása mellett, mivel ez a terület a város tulajdona volt, és más nem városi kézben levő ingatlanok kisajátításával járó huza-vona örök időre elodázná a teleprész megteremtésének lehetőségét. így születik meg — nemzeti lelkesedés eredményeképpen - Honvéd, ez az eleve elvetélt városrész. 48 szelleme az utcanevekben is tükröződik: Damjanich, Klapka, Bem, Türr, Perczel, Dembinszky, Aulich nevet viselnek az utcák stb. 7 6 Olyan nagymérvű a telekéhség a városban, hogy a Honvédban kiosztásra kerülő 1124 telek kevésnek bizonyul, így születik meg 1861-ben három másik kisebb városrész: Kelemenhíd, Cédulaház és Vágóhíd. Kelemenhíd 7 7 a Czuczor és a Tompa utca, valamint az Ószegedi út által határolt területen fekszik, közel 250 házból áll. Utcái állatokról (Oroszlán, Róka, Nyúl u.) és madarakról (Sas, Fülemüle, Rigó u.) kapták nevüket. A Cédulaház 7 8 mintegy 120 házból áll. Két helyen fekszik: a város északi szélén (a Mező és részben a Szegfű u. tartozik ide), és — bár ma már kevesen tudják a Honvédtől északra fekvő terület (a Bánffy, Sziegeti, Szondi és a Szapári u.) az Április 4 útjáig szintén Cédulaház. Manapság a Cédulaház elnevezést nem használják, e terület Újváros fogalmába tartozik bele. Egyébként utcái is az újvárosi utcák folytatásaként jöttek létre. 7 5 MVL Tanácsülési jkv. 1802. 15. Lásd még Tanácsülési jzk. 1805. 6., 1813. 4. 7 6 Kelemen F., Száz éves a Honvéd városrész. Csongrád Megyei Hírlap 1961. január 29. 7 7 Kelemen Ferenc leírása szerint: „A szájhagyomány úgy tudja, hogy az 1700-as évek végén ezt a hidat a város — akkor fából — egy Kelemen nevű ácsmesterrel csináltatta. A munka elkészültével a hivatalos emberek kiszálltak annak átvételére. A mester ott jött-ment, magyarázott, felvilágosításokkal szo [ ált. Közben megszédült és belezuhant az akkor sokkal nagyobb Ér vizébe, úgy, hogy mire kihúz k, már nem volt élet benne. Az eset annyira hatott a környékbeliekre, hogy a hidat alkotójáról Kelemen hídnak nevezték el." Kelemen Ferenc: Makói helynevek, azok eredete és kapcsolatai. Makó, 1958. Kézirat a József Attila Múzeum Adattárában. E népies szómagyarázattal szemben a hidat a környéken lakó Kelemen Mihályról nevezték el. ,,A kőképtől fogva Kelemen Mihály mellett levő hídig... [töltik fel az utat]." MVL 1830—33. Mérnöki Hivatal iratai. (Kőkép = szobor a belvárosi római katolikus templom előtt.) 7 8 Nevét a mai Széchenyi utca végén, a régi Vásártér Cédulaházáról (= járlatház) kapta. Pálinkafőzdévé alakították át. Lebontva 1965-ben. 70
