Tóth Ferenc: Makó telepöléstörténeti vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 14. (Makó, 1974)

és Jakab rét 11 032 jugerum.) A belső legelők kiosztására 1861-ben került sor, minden belteleki ház után adtak egy járandót (=2200 D-öl). A következő övezetet alkották az ugar földek. Ez volt eredetileg a város szántóföldje. Területe 1779-ben 1498 jugerum. Ezeket a földeket a városból művelték, rajtuk eredetileg tanya nem épült. „A háromszori szántás itt még esméretlen. Az úgynevezett ugar földeket, mellyek a' szállásföldektől elkülönözve vágynák, megugarolják egyszer, a' második szántásba vetnek."

6

8 1720-ban még a lakos tetszése szerint ott szánt, ahol jól esik neki, ugyanis a határ nem volt telkekre parcellázva.

6

9 A vetésforgót határrészek szerint alakították ki. A határ egy része csupa kukorica, a másik csupa búza, a harmadik ugar.

7

0 Hatóságilag meghatározták, hogy pl. az ugarba kukoricánál egyebet vetni nem szabad.

7

1 Az ugar földeken túl következtek a szállás- vagy tanyaföldek. Az 1784-ben készült I. katonai felmérés térképszelvényei a makói határban 278 tanyaépületet tüntetnek fel. A tanyák eredetileg ideiglenes szálláshelyek voltak, de a 18. század végén már huzamosabban is kint lakhattak, ugyanis a fenti térkép legtöbb épület mellett gémeskutat is jelöl, a tanács pedig erőteljesen fellép a kint lakás ellen. „Már ennek előtte is tilalmaztatott, hogy valaki a városbul egész házi cselédjével a Szállására kiköltözködjön és ott lakjon, azért, mivel az ollyan ember mind a szolgálatok tellyesítését, mind a közönséges tartozásoknak megfizetését, és egyéb polgári és keresztényi kötelességeknek végbe-vitelét, a társaságon kívül való lakásával elmellőzi és elmulasztja, de az eo szomszédjainak is kárt tehetnek, ezért előhívattassanak, és nékiek megparancsoltasson, hogy cselédjeiket a városba hozzák és itten lakjanak, különben a szállások másoknak adódik."

7

2 A szállásföldek nagysága 1779-ben az igási, dáli, rákosi, kopáncsi és csókási proediumok között 31 728 jugerum. Az urbáriáris sessiok kimérését Vertics József megyei rendes földmérő végezte el 1781-ben. Az urbáriáris telkek megoszlása: Colonicalis sessio 592 2/8 Nemes uraké 20 1/8 Egyéb (pap, tanító, nótárius, kántor, egyházfi) 8 7/8 621 2/8 sessio

7

3 A legtávolabbi zóna a külső legelő öve, a puszta volt, ahol rideg marhatartást folytattak. Később területét feltörték és szántóvá alakították át. Az itt épülő tanyák „Puszta" sorszámot kaptak. (1944-ben a Tanya számozás 1 1023-ig, a Puszta 1 120-ig terjedt.) A termelési övezetekről szólva Erdei Ferenc megállapítja: „Ez a földrajzi elhelyezkedés a gazdálkodás racionális differenciáltságára és viszonylag magas színvonalára is utal."

7

4 6

8 Szirbik i. m. 24. 1. 6

9 Csanád vármegye 1720. évi összeírása. (Nyers fordítás) József Attila Múzeum Adattára. 7

0 MVL Tanácsülési jkv. 1815. 23. 7

1 MVL Tanácsülési jkv. 1808. 9. 1816. 20. 7

2 MVL Tanácsülési jkv. 1796. I. 7:

1 Sessio = 56 jugerum (1100 • -öllel számítva). Vö. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam 12. Bp., 1896.44, 332. 1. — Vertics J., 1779. évi felmérés kimutatása. MVL Mérnöki Hivatal iratai. Az I. katonai felmérés 397 birtoktestet tüntet fel. — Erdei F., A makói tanyarendszer. Népünk és Nyelvünk 1932. 81—91., 140— 148., 193—198. 1. 1 Erdei F., Makó város történeti pályája: Makó, az első felszabadult magyar város (Szerk: Tamasi Mihály) Makó, 1969. 15. 1. 69 •