Tóth Ferenc: Makó telepöléstörténeti vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 14. (Makó, 1974)
Az 1857-i Mátéffy Pál féle térkép jelöli először a mai helyén a Tótkomlós felé vezető postautat (ugyanis korábban ez is Margitát érintve közelítette meg Makót). A fontosabb útvonalakat rendszeresen karbantartják, időnként gondoskodnak feltöltésükről, homokkal, kaviccsal történő felszórásukról. 6 3 A gyalogos közlekedés céljából a főbb utakon gyalogpallókat fektettek le. 64 „Makón a gyalogjárda írja visszaemlékezéseiben Kassai Vidor 19. századi komikus színész egymás mellé illesztett tenyérnyi vastagságú két szál fenyőfadeszkából volt, pallónak hívták. Még ma is előttem látom a honvéd tisztet, (aki embereivel ott várakozott valami ok miatt), amint szétvetett lábakkal állva, unalmában kardjával a palló szélét faragta." 6 5 Vásár- és piacterek Valamikor igen híresek voltak a makói vásárok. III. Károly 1724-ben engedélyezi a Judika, Szt. István és Erzsébet napi országos vásárok megtartását. A negyedik (Szt. Iván napi) vásár jogát pénzen szerzi meg a város földesurától. A gabona-, a barom- és kirakodó vásárokat eredetileg a Maros-parton tartották. Később a Szt. László térre (ma: az újvárosi templomok utcatömbjei) helyezték át. 1858—1906-ig a Szegfű utcán túl, a kísérleti gazdaság környékén tartották, 1906-tól pedig a mai Vöröshadsereg útja végén, a Wekerle utca mellett. Vásárjaink rangjáról Szirbik Miklós így számol be: „gabonavásárja a' gyulai s szegedi után való; más élelmiszeri, vagy ülő vásárja pedig, a' szegedit itt is kivéve, ezen a' vidéken első. Országos vásáriban, gyalog vásárja alig van középszerű: barom vásárja az elsőbbek közzül való. Összvesereglenek abban a' megyebeli nagy kiterjedésű pusztákon gazdálkodó örmények; de meglátogatják, rendszerént a' felső, u. m. Pest, Fejér és Veszprém vármegyei kereskedők is." 6 6 A helypénz nagyságát a magisztrátus határozta meg. Szedését a tanács 3—4 évre bérbeadta a legtöbbet ígérőnek 5—600 forintért. A vásárok rendjéért, az előírások megtartásáért a vásárbíró felelt. Segítségére volt 3 utcakapitány és 3 bakter. A hetivásárokat szerdán és pénteken tartották. Helye eredetileg szintén a Marospart, legtovább a főtér, a mai Szabadság tér és jelenleg a Deák F. utca. 6 7 Külterület A város külterülete — főleg a török pusztítás következtében hosszan észak irányba húzódik. Ennek következtében sok más magyar településhez hasonlóan, de azoknál tisztább formában szemlélhető a termelési övezetek rendje. A várost körülvették a szőlőskertek (Szentlőrinc, Ingó, Újhegy, Ardics, Kálváriamenti, Innenső- és Túlsó Jángor. Területe 1715-ben 510 kapás, 1779-ben 1498 jugerum 1100 ölekkel számítva), veteményes- (a Szuszogó, Lesi, Borjúvár, Szentlőrinc, Kortyogó, Verébhegy. Kákás) és kenderföldek (Gerizdes, Kenyérváró). 6 3 MVL Tanácsülési jkv. 1801. 27/a. Mérnöki Hivatal iratai 1830—33. 8 4 MVL Tanácsülési jkv. 1806. 7. sz. 8 5 Kassai Vidor Emlékezései. Bp., [1840] 31.1. 8 8 Szirbik Miklós i. m. 38. 1. 8 7 Eperjessy ÁT., Vásárok a Marosparton. írások a régi Makóról. Makó 1928. — Búzás L., Régi makói piacok. Csongrád Megyei Hírlap 1968. november 12. 67
