Tóth Ferenc: Makó telepöléstörténeti vázlata. A Makói Múzeum Füzetei 14. (Makó, 1974)

10. kép. Vertics József: Makó város belső legelőinek térképe. Részlet. 1805. (Másolat. József Attila Múzeum) A marosi homok építkezési célokra kitűnő. Aradnál még kavicsos, Nagylaknál durva szemcsézetű, Makónál finomabb. A homokkitermelés eredetileg kézi erővel történt, gépesítésére az utolsó évtizedekben tértek át. A marosi iszap gyógyhatása ma már közismert. Néhány év óta gyógyszertárakban csomagolva beszerezhető. A külföld is egyre jobban érdeklődik utána. Kitűnő tulajdonságai (kedvező fajsúly és szemcseösszetétel, hőtartó és hővezető képesség, sugárzó anyagtartalom stb.) alapján hovatovább világmárkának számít. A marosi halászat klasszikus leírását kapjuk Szirbik Miklóstól: „Bővelködött hajdan hallal is, kivált míg az a rétre kimehetvén, ott elszaporodott, s az álló és folyóvíz egymással közösülésben volt."

4

3 4

3 U.o. 57