Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)

A város felszabadulása, az iskolai élet beindítása

rehajtó magyar egységek nem tudták visszafoglalni. A körzetben október 7-ig tartott a harc, ekkor nagyobb méretű támadás indult a szovjet egységek részéről. Szeged felszabadításával (október 11.) Makó lakossága végre „lelkileg" is felszabadult. A szovjet katonai parancsnokság már a felszabadítás napján röplapon nyugtatta meg a lakosságot, hogy felszabadítóként érkezett és nem mint hódító. A baloldali munkásmozgalmi vezetők már másnap felvették a kapcsolatot a szovjet katonai parancsnokkal, aki a baloldali vezetők javaslatára dr. Könyves-Kolonics József ügyvédet polgári városparancsnokká nevezte ki. Az új városparancsnok még aznap délután (IX. 27.) összehívta a volt internáltakat és a demokratikus érzelmű vezetőket, megalakították az 5 tagú Polgári Városparancsnokságot és a Tanácsadó Testületet. Megszervezték a városi közigazgatási teendők elvégzésére az első magyar demokratikus közigazgatási szervezetet, melynek feladata a különböző szakigazgatási teendők ellátása volt. Tizenegy ügyosztályt szerveztek, amelyek között ott volt a tanügyigazgatási osztály is. Az ügyosztályok élére a régi közigazgatási, otthonmaradt tisztviselők mellé odaállították a Tanácsadó Bizottság egy-két tagját, akik tulajdonképpen a politikai ellenőrzést végezték. A politikai felügyelőknek a fontosabb ügyiratokat ellenjegyzéssel kellett ellátniuk. A polgári városparancsnok első kiáltványában — amelyet az élet megindítása érdekében a lakossághoz intézett — ott szerepel az iskolai tanítás elrendelését tartalmazó felhívás is.

6 A rendeletet szeptember 26val keltezték, de az csak később jelent meg falragaszokon. A bizonytalan helyzet és a város körül dúló harcok miatt természetesen az iskolák megnyitásáról szó sem lehetett, mégis igen jelentősnek tartjuk ezt a felhívást. A szovjet hadsereg előretörő egységei nemcsak katonai győzelemre törekedtek, hanem törődtek az élet újjászervezésével, a pusztítás nyomainak eltüntetésével és főleg a lakosság félelemérzetének feloldásával. A Polgári Városparancsnokság rendelkezései között szerepelt a fasiszta sajtótermékek (újság, könyv, stb.) forgalmazásának megtiltása és a külföldi adások vételére alkalmas rádiók beszolgáltatásának elrendelése. A rend biztosítására megalakult a Polgárőrség, parancsnoka Igaz Lajos kommunista munkás lett. A Polgárőrség tagjai szovjet katonákkal együtt teljesítettek szolgálatot. Erre nagy szükség volt, hiszen a háborús események hatása alatt felelőtlen elemek megkezdték az üzletek és elhagyott lakások kifosztását. A városban megalakuló néphatalmi szervekben vezető szerepet kaptak az otthonmaradt kommunisták, szociáldemokraták és demokratikus érzelmű értelmiségiek, akiket a város lakossága jól ismert és akikben megbízott. Az új vezetők a „hadijog alapján" kapott megbízatásukat a harci események közepette is jól ellátták. Ha kritikussá vált a helyzet, a szovjet katonai parancsnokságtól kértek segítséget, melyet mindig meg is kaptak. 6 ,,... Elrendelem, hogy az összes gyógyszertárakat a szokásos időben és rendtartással megnyissák. Az iskolákban a tanítás folytatandó. Az összes felekezetek templomaiban az istentiszteletek szabadon tarthatók, és senkit vallása gyakorlásában háborgatni nem engedek...'' Vö. Tamasi: i. m. 248. 1. 8