Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)
A város felszabadulása, az iskolai élet beindítása
A város felszabadítása - az iskolai élet beindítása 1944 szeptemberének első napjaiban az egyre közeledő front híre zaklatott, ideges hangulatot keltett a város lakossága körében, főleg azok között, akiknek sok volt a veszteni valójuk. Erősen hatott a szovjetellenes, nyilas propaganda, aminek következtében sokakban sikerült félelmet kelteni. A rémhírterjesztés és a kiürítési parancs sem bírhatta rá azonban a lakosság döntő többségét, hogy elhagyja otthonát. 1 A menekülők zöme a megyei tisztviselők 2 és az üzemtulajdonosok, a vagyonos kereskedők, üzletemberek, nyilasok közül került ki. Távol voltak természetesen a hadi szolgálatra korábban bevonult férfiak, s azok, akik az utolsó behívó parancs értelmében hagyták el a várost. Ezekben a zavaros hírekkel teli napokban megnyugtatóan hatott a demokratikus érzelmű lakosságra a korábban internált makói baloldali vezetők hazatérése, akik a környezetükkel való beszélgetések során a há ború gyors befejezését jelezték, ugyanakkor igyekeztek eloszlatni a félelmet és a tévhiteket. Nem hallgatták el, hogy a háború befejezése után nehéz időszak következik, és sok munka vár a becsületes dolgozókra. A háborús események és a közeledő front okozta rendkívüli helyzet ellenére az 1944—45. tanévet a makói alsó- és középfokú tanintézetekben 1944 szeptember elején szabályszerűen megkezdték:' A tanítás me1 Polányi Imre: A világháború évei = Tamasi Mihály (szerk.): Makó, az első felszabadult magyar város. Kossuth Könyvkiadó 1969. 240—42. 1. - Makó város Csanád megye székhelye volt 1950-ig. Vö. Szabó Lajos: Makó közigazgatása a város felszabadulásától az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig. Államvizsga dolgozat. Szeged. 1969. 66 1. Kézirat a szerző tulajdonában. ' Kiss József Miklós igazgatótól (Farkas Imre Általános Iskola) kapott adatok szerint a jelenlegi iskola elődjében a gróf Klebelsberg Kunó Római Katolikus Polgári Fiú Iskolában és a Belvárosi Római Katolikus Elemi Népiskolában szeptember 11-én kezdték meg a tanítást. Mivel az iskola épületét német hadikórház céljaira foglalták le, kénytelenek voltak a Katolikus Kör (ma a József Attila Termelőszövetkezet székháza) két nagyobb termében oktatni, váltásos rendszerben. A vidéki polgári iskolai tanulók nagy része (226 tanulót írtak be a tanév elején a polgáriba) nem járt be az órákra, mert az állandó légiveszély és a zavaros helyzet miatt szüleik nem engedték őket. A testület három tagja katonai szolgálatot teljesített. A tanítást Kubinyi Zoltán igazgató, Orbán Ottó és Kiss János tanárok, Kiss Ferenc hitoktató és Loós János óraadó rajztanár látta el. A kiürítési parancs és a front közeledése miatt szeptember 23-án a tanítást beszüntették. A tantestület katonaköteles tagjai: Kubinyi Zoltán, Orbán Ottó és Loós János a hadműveleti kiürítési rendeletre szeptember 24-én (vasárnap) elhagyták a várost. A római katolikus elemi népiskolába 242 tanulót írtak be. Az igazgató Székely Nándor volt, aki nem távozott el. A tanítók a következők voltak: Zsíros Mária Emília, Fülöp Mária Ágota, Fellner Mária Teréziána, Béres Ida és Zsilkó József. (Utóbbi szeptember 24-én hagyta el a várost.) 5
