Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)

Az iskolák államosítása

tartja előadni: „Az iskolák államosítása egy láncszeme annak a folyamatnak, amely a nép tényleges hatalmának megvalósítását jelenti . . Kijelentette a tanfelügyelő, hogy az iskola tantermeit továbbra is — szükség szerint — az egyházi szerveknek hitbuzgalmi, egyházi célokra rendelkezésre bocsátja. A makói egyházi iskolák államosításában Mendei Mihály, Dómján Gyula és Döme Mihály vettek részt mint államosítási biztosok. A visszaemlékezések szerint az államosítás adminisztrálása már nem okozott különösebb nehézséget. Makón az alábbi iskolák kerültek államosításra: Belvárosi római katolikus polgári iskola 1 épület Újvároson — a zárdaépület és a Széchenyi u. 72. (Neiszer iskola) 1 épület Görög katolikus iskola (Toldi u. 4). 1 épület Református polgári iskola (Kálvin tér) 1 épület Üjvároson a református iskola 1 épület Királyhegyes u. református iskola 2 épület Községi leánypolgári iskola (Szegedi u. 4.) 1 épület Izraelita iskola (Deák F. u.) 1 épület Szt. Gellért Konviktus (ma Mező Imre Kollégium) 1 épület Nem került államosításra a református „öregiskola", mert akkor az egyházi célokat szolgált.*'

2 A tanyai iskolák épületeit nem államosították, bár később kiderült, hogy ezen iskoláknak egy része — állami népiskolák voltak — a református egyház birtokában levő telektulajdonon épültek fel. Nem államosították a kimondottak kántori javadalmat képező lakásokat, a hozzátartozó kerttel. Az államosítást megkönnyítette, hogy a városban az egyházi iskolákon kívül négy állami általános iskola is működött. Az állami vezetés ezekben az iskolákban megkönnyítette a határozatok végrehajtását. A volt egyházi nevelők állásfoglalását is pozitívnak értékelik a visszaemlékezők. Döntő többségük örült a gyámkodás alóli felszabadulásnak. Más kérdést jelentett náluk az egyházi szokásoktól, szertartásoktól való elszakadás. Ez hosszabb időt vett igénybe, többeknél meg sem történt. Az átváltás az iskolai életben már nehezebb volt. A hitoktatás fakultatív alapon engedélyezett maradt. így a baloldali pedagógusok azon törekvése, hogy az egyház további befolyását szűkítsék, nagy ellenállásba ütközött, főleg egyes szülők vallásos meggyőződése és az egyházi agitáció miatt. Hosszú idő telt el, amíg konszolidálódott a helyzet és rendeződött az állam és az egyház egymáshoz való viszonya. Az államosítás szükségessé tette az iskolák igazgatásának rendezését. Csanád vármegye tanfelügyelőjének körrendelete, melyet valamennyi iskola igazgatóságának megküldött, szükségesnek tartja, hogy egy község0

1 Vö. Balázsi Lajos i. m. 27. 1. 1962-ben az állam az épületet megvette a református egyháztól. 37