Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)

Az iskolák államosítása

hittantanárok működtek. Közülük néhányat — államellenes tevékenység miatt — el kellett távolítani a városból. A tömegekre leginkább ható ellenpropagandát — a makói Szent István plébánia szervezésében — a Maros menti Mária-napon fejtette ki az egyház.

5

9 A mintegy 30 000 főnyi tömeg előtt Mindszenty bíboros érsek, hercegprímás elmondta az államosítás elleni érveit. „Látnoki" szavakkal vázolta a „kommunista jövendőt". „Képmutatásnak nevezte a vallásszabadság igéretét és a vallástalanság müveinek intézményesítését." Kinyilatkoztatta, hogy „ahogy bezárulnak a templomok és iskolák (egyházi) kapui, úgy nyílnak meg a börtönök ajtai... Az egész vár homokra épül, mely el fog süllyedni. . ." Az államosítási törvényjavaslat tárgyalása előtt megindult a rágalomhadjárat a népi rend ellen, főleg a kommunisták ellen. A hívőket kiközösítéssel fenyegette az egyház arra az esetre, ha az államosítás mellett foglalnak állást. Egyes iskolákban nem is merték megtartani az előzetes szülői értekezleteket, mert az egyházi hatóság megtiltotta a tanfelügyelő átiratának végrehajtását.

0

0 A makói Szt. István plébánia a Maros menti Mária-nap „sikerén" felbuzdulva odáig ment el, hogy tiltakozó táviratot küldött Ortutay Gyula miniszternek, melyben a szülők nevében „Isten adta jogokra támaszkodva kimondják, kérik és határozottan kívánják Miniszter Űrtól a katolikus iskolák államosításának elejtését." Időközben felsőbb utasításra a Tanfelügyelőség az államosítás előkészítése érdekében adminisztratív intézkedéseket rendelt el. Elő kellett készíteni az ingó leltárakat, az ingatlanok (épületek, telkek) dokumentációs anyagát (helyszínrajz, telekkönyvi kivonatok, épület alaprajz stb.). Megbízottak jelentek meg az egyházi iskolákban, akik zár alá vették a leltárakat. Az 1948. június 30-i egyházközségi tanácsülésen az elnök fájdalommal jelentette az iskola államosítását, ill. annak „elvételét" teljes felszerelésével és épületével együtt. Még a vonatkozó törvény meghozatala előtt június 14-én zár alá vétette a hatóság az iskolát. Az egyházközség elnöke azt is bejelentette, hogy tiltakozott a zárolás és a leltárak átadása ellen, de másnap Kubinyi Zoltán iskolaigazgatót a Tanfelügyelőségre hívatták, ahol a leltárakat átadta. A tanszemélyzetet állami szolgálatba vették. A helyetteseket rendes státusba sorozták — a szerzetes tanítók kivételével (7 tanerő) —, akik a magyar püspöki kar meghagyása szerint az államnál „mostani állapotban" nem vállalhattak tanítói megbízatást. Az országgyűlés nagy szótöbbséggel szavazta meg a felekezeti és magániskolák államosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A törvény kihirdetése után az iskolák átvételét a kijelölt bizottság megkezdte. Csanád vármegye tanfelügyelője 2023/1948. tf. számú körlevelében bejelentette az államosítást, köszönetet mondott az eddigi iskolafenntartóknak — munkájának három éven át tartó támogatásáért. Útravalóul szükségesnek 5

9 1948. május 23. Makón a belvárosi katolikus templom melletti téren gyűlt össze a tömeg, a mai Farkas Imre Általános Iskola előtt. 6

0 Vö. Barna László: Az iskolák államosítása Csongrád megyében Szeged, 1966. 20. 1. (Kézirat a szerző tulajdonában) 36