Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)
Az általános iskolák megszervezése
3. A 8 évfolyamú alapiskola kötelező volta feleslegessé teszi a mai polgári iskolát és a gimnáziumok alsó tagozatát. Ez a tervezet radikális reformokat követelt: „A romokon nem foltozni kell a közoktatást, hanem újjáépíteni és az újjáépítésből csak emlékezni szabad a múltra; visszalopni!... ostoba és bűnös öngyilkosság lenne ..." — olvashatjuk a makói tervezetben. Az általános iskolák létrehozásának követelésével egyidőben harcolt a makói pedagógusok szervezete — a kommunista párt irányításával — a dolgozók iskolájának megszervezéséért is. Ebben a kérdésben is megelőzték a kormányrendeleteket. 5 3 A makói és részben a makói járási nevelők létrehozták a dolgozók általános iskolai esti tagozatát, melynek első vezetője K. Szabó József lett. Megszervezték a gimnázium esti tagozatát is. A kereskedelmiben tovább folytatták az 1944 decemberében megkezdett esti levelező oktatást. A demokratikus közoktatás és köznevelés formálásához haladó szellemű pedagógusokra volt szükség. A reakciós és fasiszta nevelőket a népbíróságok félreállították, a jószándékú és az újat elfogadó pedagógusokat (ez volt a döntő többség Makón) pedig átképző tanfolyamokon készítették fel a nehezebb feladatok elvégzésére. Sokrétű és áldozatos munka kezdődött ,,az élet megindítása" után. A művelődés feltételei eltérőek voltak a területen. Intézményhálózatunk is fejletlen volt. A gimnázium és a három polgári iskola viszonylag jobb tárgyi és személyi adottságai mellett igen elmaradott körülmények között dolgoztak az állami iskolákban, ,,a város peremén" (Bajza u., Deák F. u., Almási u.) és a tanyai körzetekben. A reformok végrehajtásához évekre volt szükség. Nemcsak a pedagógusokat kellett felkészíteni (átképezni) az általános iskola teljessé tételére, de új, demokratikus tantervekre is szükség volt. Makó város közoktatási gondjait a tanyai iskolák, a tanyán élő fiatalok magas száma növelte. A tanyai iskolákban külön tanítói szakbizottságok alakultak; terveket dolgoztak ki az összevont osztályokban tanító nevelők számára a tananyag összevonására. A később átvett „Mjelnyikov-módszert" — a közvetlen és önálló órák rendszerére vonatkozólag — ösztönösen alkalmazták a makói tanyai iskolák nevelői. 5 4 Az 1945 46. tanév kezdetén a közoktatásügy átszervezése érdekében a minisztérium hathatós intézkedéseket tett. Rendelet jelent meg, hogy a népiskolákat nyolc osztályos iskolákká kell fejleszteni minden átmenet nélkül. Az általános iskola fokozatos bevezetéséről a megyében a tanfelügyelő utasítása intézkedett. Eszerint a népiskola 1—6, a gimnázium, ille5 3 Vö. 11.130/1945. (XI. 27.) M. E. és 2970 1946. (III. 17.) M. E. rendeletek a felnőtt dolgozók középfokú iskolai tanulmányairól. 5 4 Völgyes Lajos tanító, szakfelügyelő visszaemlékezéseiből kitűnik, hogy ezen a téren kifejtett munkásságuk elismeréseképpen a kisiskolai nevelők részére készülő módszertani útmutatók és segédanyagok megírásába megyei nevelőket is bevont a Minisztérium. (Völgyes Lajos, Németh László, Zömbik Katalin, Miklós Tibor és mások) 32
