Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)
Az oktatási rend megszilárdulása
Az oktatási rend megszilárdulása Az ország felszabadításával és a demokratikus államrend erősödésével párhuzamosan a tanügyigazgatás és irányítás is egységesebb lett; megkezdődhetett a demokratikus iskolarendszer alapozása. Makón még funkcionált a Közoktatásügyi Bizottság, de intézkedési köre mind szűkebb területre korlátozódott. Az iskolákban — a hosszú téli szünet után :! s — rendben folyt a tanítás, természetesen a tárgyi és személyi feltételek hiányosságai miatt meglehetősen nehéz körülmények között. Több makói tanyai iskolában félévkor nem volt osztályozás, mert későn kezdték meg a munkát. Az iskolákban ilyen körülmények között tantervi előrehaladásról nemigen lehet beszélni. A tanulók és a tanárok, tanítók állandóan mozgásban voltak (visszatértek), folyton változott a tantárgyfelosztás és az órarend. A tanítás ellenőrzéséről csak később lehetett szó. 1945 márciusában megkezdte működését Makón a városi képviselőtestület, melyet az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezése folytán hoztak létre a demokratikus pártok 20—20 és a szakszervezetek 30 küldöttéből. Ezzel a városi közigazgatás rendje helyreállt. 3" A tanügyigazgatás demokratizálása is meggyorsult. Ebben a munkáiban jelentős segítséget nyújtott az állami szerveknek a nevelők szakszervezete, amely kezdetben Makói, majd Csongrád megyei Nevelők Egyesülete címet vette fel. A szakszervezeti elnevezést a többség akkor még elvetette. A szervezkedésben először az állami tanárok, tanítók, s azok a felekezeti tanítók, tanárok vettek részt, akik az egyházi megkötöttségektől szabadulni akartak. Az Egyesületnek 1945. januárjában má<r 200 tagja volt. A pedagógusok demokratikus alapon való szervezkedését a baloldali munkás vezetők (Szabó József, Farkas Imre, Komócsin Mihály) segítették/ 1 0 A közoktatásügyi igazgatás megszervezéséről szóló 56 000/1945. (II. 10.) VKM rendelet a régi tanügyigazgatási kereteket meghagyta, így megmaradtak a tankerületi főigazgatóságok és a tanfelügyelőségek. 4 1 „Az első években az intézkedések a feudális és fasiszta múlt ellen irányultak . . . A jogfejlődésben nem egyszerre történt meg a régi, felszabadulás előtti jog hatályon kívül helyezése . . . i s 1945. március 7—18 között is kénytelenek voltak tüzelőhiány miatt szünetet elrendelni. '' Az első tisztújító közgyűlésen a kommunista Kiss Imre lett a város polgármestere (V. 24.). ' l 0 Mendei Mihály ny. általános iskolai igazgató emlékbeszéde (1955. április 20.). Vö. 1935. évi VI. tv. 1. § a tankerületek beosztásáról. 27