Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)
Együttműködés a Tankerületi Főigazgatósággal
volna igénybe. Figyelembe kell venni, hogy a helyi körülmények is gyors intézkedést követtek. így önállóan döntöttek a középiskolai tanulók felvétele ügyében. Engedélyezte a bökénypusztai szülők kérésére, hogy 17 iskoláskorú gyermekük a téli hónapokban Bökénypusztájn tanulhasson. Hozzájárultak, hogy a magyarcsanádi református iskola tanulói délutáni beosztással helyet kapjanak az állami iskolákban. A tanfelügyelő előterjesztésére engedélyezték a királyhegyesi állami népiskola tantermének átengedését istentisztelet céljára. Csanádpalotán pedig a régi iskolaépületben a „KALÓT" 3' ifjúság részére egy tanterem átengedését hagyták jóvá. A sorra megalakuló demokratikus szervek és a régi módszereket alkalmazó tanügyi bizottság között is egyre feszültebb lett a viszony. A Nemzeti Bizottság pl. Apátfalván nem járult hozzá, hogy Imre József igazgató-tanító igazolás előtt munkába álljon. 3 6 Központi irányítás hiányában, illetve a központi szervekkel való érintkezés nehézségei miatt a tanügyi igazgatás egyre bonyolultabb lett. Egy óvónői lakás kiutalásához az alispán határozatára volt szükség, melyet a vármegyei ötös (népi) bizottság illetékesének is alá, kellett írniuk. A párhuzamos és többször egymásnak ellentmondó tanügyi rendelkezések kedvezőtlenül hatottak a nevelők munkájára, különösen az egyre nagyobb számban hazatérők helyzetét tette bizonytalanná, mert sok esetben más volt a Főigazgatóság véleménye és más a helyi hatóságé. A hatáskörök teljes rendezését nem lehetett tovább elodázni. A Közoktatásügyi Bizottság 1945. február 6-án megtartott ülésén igen élesen került napirendre a bizottság további funkciójának meghatározása. Broda Béla alelnök a tárgysorozat előtt felszólalt és előadta, hogy adott esetekből kifolyólag szükségesnek látja annak a kérdésnek a megvitatását, szükség van-e a Közoktatásügyi Bizottság további működésére, ugyanis a Tankerületi Főigazgatóságtól ismételten rendeleteket kapott, amelyeket szabályszerűen foganatosított. Ebből a tényből, valamint abból, hogy a Közoktatásügyi Bizottság a rendtartások során szükségessé váló intézkedések jogkörével nincs felruházva, azt látja ,,. . . megszűntek azok a kényszerítő okok, amelyek a bizottságot életrehívták", és ,,nem volna-e tanácsos a bizottság felszámolását kérni. . ." Ezek után Buday Géza elnök ismertette a bizottság életrehívásának körülményeit: ,,A bizottságot a Vörös Hadsereg Parancsnokságának utasítására Makó megyei város parancsnoksága hívta életre. A Tankerületi Főigazgatóság 168/1944—45. főig. sz. rendeletében a bizottság működését tudomásul vette, további munkáját igényelte. A bizottság működésének szükségességét igazolták a körülmények, „mert sem a Tanfelügyelőség, sem a középiskolák igazgatóságai nem tudtak érintkezni hivatalos felsőbb 3 5 A KALOT egyházi szervezésű és irányítású, falusi fiatalokat tömörítő szervezet volt. 3 6 Az igazgatói megbízást az iskolaszék előzetes meghallgatásával a tanfelügyelő adta ki. Az igazgató kinevezésének jóváhagyása a Főigazgatóság jogköre volt. Az iskolaszékek választották a tanítókat, javasolták az igazgatói állás betöltését, a Tanfelügyelőség a törvényesség és az ágazati felelősség őre volt. Jogkörét az Alispáni Hivatal útján érvényesítette. 24
