Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)
Együttműködés a Tankerületi Főigazgatósággal
A Közoktatásügyi Bizottság határozata az összes belterületi iskolában a téli szünet idejét II. l-ig meghosszabbította. Az elnök felszólítására az iskolák vezetői és a mb. tanfelügyelő jelentést tettek az oktatás helyzetéről. Dr. Tarnai László, a gimnázium igazgatója örömmel jelentette, hogy a vidéki tanulók egyre nagyobb számban jelentkeznek tanulmányaik folytatására. Bejelentette, hogy iskolájában a német nyelv helyett az angol nyelvet oktatják. 3 4 Lélek Péter kereskedelmi iskolai igazgató közölte, hogy iskolájában a német nyelv helyett szintén az angolt tanítják. A felnőtt tagozaton 27 hallgató rendszeresen tanul. Dr. Erdei János polgári iskolai igazgató bejelentette, hogy a római katolikus polgári iskolát saját épületébe visszatelepítették, vezetését önálló igazgatóra bízták. A református polgáriban a német nyelv helyett a hittanórák számát emelték. Tájékoztatta a bizottságot arról is, hogy a három makói polgári iskola 805 beiratkozott tanulója közül 207 vidéki növendék még nem jár iskolába. A községi előkészítők nem jól működnek. Szükségessé vált a vidéki tanulók városi elhelyezése (internátusban, családoknál). Az ipari Tanonciskolában a téli szünet január 15-ig tart, mert tavaszszal kinti munka lesz. Berecz Sándor mezőgazdasági népiskolai igazgató az iskola nehéz helyzetéről számolt be. Az elhurcolt és eltűnt leltári értékek csak nagyon elvétve kerülnek vissza az iskola birtokába. A beírt tanulók száma 380-ról 150-re csökkent, ezekből is csak 30—40 tanuló jár rendszeresen. Dr. Szűcs Zoltán a beiskolázási törvények méltányos, de ha szükséges „könyörtelen" végrehajtását helyezte kilátásba, mert ,,a beiskolázást a Vörös Hadsereg katonai parancsnoksága is messzemenően szorgalmazza. Az iskola ügyével a városi képviselőtestület is foglalkozni fog." A külterületi iskolák rendbehozása nehezen halad. Igen jelentős az ablaküveg hiány. Három iskolában nincs tanítás, több gyermek a városban lakó nagyszülőknél nyert elhelyezést, mások szomszédos tanyai iskolába járnak. 13 helyen folyik a tanítáp. Több gyermek elköltözött, sok pedig ruhátlan, cipője hiányzik; így a tanulóknak csak 20—30° o-a jár az iskolába. Tüzelőt a módosabb szülők adnak, de ez a forrás is kimerülőben van. Sági István tájékoztatásában elmondta, nem sikerült — a posta és vasúti közlekedés hiánya miatt — érintkezésbe lépni 8 községgel (Dombiratos, Kevermes, Pusztaottlaka, Református-Kovácsháza, Medgyesbodzás, Gyála, Kaszaper és Dombegyháza). Tizenhárom község akadt, ahonnan minden tanító eltávozott. (Ambrózfalva, Csanádpalota, Földeák, Óföldeák, Királyhegyes, Kövegy, Pitvaros, Református-Kovácsháza, Végegyháza, Almáskamarás, Medgyesbodzás, Deszk, Klárafalva). A tanítást akadályozta a tüzelőhiány. Az 1944 45. tanév beiskolázási helyzetét nem tudja ismertetni, mert sok iskolából elvitték még a felvételi naplókat is. Nincs előírt rendtartási nyomtatvány, előrevonalazott 3 4 A vármegye főispánja közölte az iskolák igazgatóival, hogy a Vörös Hadsereg vármegyei parancsnoksága a német nyelv tanítását eltiltotta; helyette orosz, angol vagy francia nyelv tanítható. 22
