Vida Zoltán: Makó iskolatörténete a város felszabadulásától az államosításig (1944-1948). A Makói Múzeum Füzetei 11. (Makó, 1973)
A Közoktatásügyi Bizottság működése
A Közoktatásügyi Bizottság működése A bizottságot a városparancsnok hívta össze, mégpedig oly módon, hogy az érdekelteknek a meghívót a városi hajdú (ma hivatalsegéd) vitte szét a városban. A meghívottak aláírásukkal vették tudomásul, hogy 1944. október 19-én délután 3 órai kezdettel a gimnázium igazgatói irodájában fontos tanácskozásra kerül sor ,,a város különleges tanügyi helyzetére tekintettel". A meghívó megjelölte a tanácskozás tárgyát is: ,,A Makói Közoktatási Tanács (a Tanács szó fölé ceruzával beírva: Bizottság) megalakítása. Az iskolák anyagi és szellemi életének irányítása, ellenőrzése, a vitás ügyek eldöntése". A meghívottak között szerepeltek a szakvezetők, az iskolafenntartók és a városparancsnokság képviselői. A szakképviselet részéről elsősorban az otthonmaradt igazgatókat, nagytekintélyű nyugdíjas pedagógusokat hívtak meg az ülésre. így szerepelt a névsorban: Buday Géza ny. tankerületi főigazgató, Maros István ny. gimnáziumi tanár, Broda Béla ny. polgári iskolai igazgató, Mágori Sámuel ny. népiskolai igazgató, Csaba László népiskolai igazgató, Miski István külterületi népiskolai igazgató, dr. Erdei János református polgári iskolai igazgató, dr. Tarnai László gimnáziumi igazgató, Lélek Péter felsőkereskedelmi iskolai igazgatóhelyettes, Sági István ny. népiskolai igazgató, népművelési titkár, Nagy Sándor református népiskolai igazgató. Az iskolafenntartók részéről meghívottak voltak: dr. Csepregi Imre pápai prelátus, Szabó József református elnöklelkész, dr. Szűcs Zoltán polgármesterhelyettes, Pusztai Sebestyén városi számvevőségi tanácsos. A városparancsnokságot Szabó József és Szűcs Pál baloldali munkások képviselték. Jelentős esemény volt a bizottság megalakulása, hiszen ez az önigazgatási szerv olyan körülmények között jött létre és működött, amikor még igen közel dörögtek a fegyverek, amikor a háború okozta sebek gyógyításához szinte teljes egészében hiányoztak a személyi és a tárgyi feltételek. Nem is szólva arról, hogy a felszabadítást követő első hetekben le kellett győzni a lakosság félelmét is, hiszen a nyilas propaganda azt harsogta, hogy a gyermekeket „Szibériába viszik majd az oroszok". A Közoktatásügyi Bizottság megalakulása és intézkedései rövid időn 11
