Tóth Ferenc: A makói talicskaper. A Makói Múzeum Füzetei 8. (Makó, 1971)

selő emel szót: ,,... figyelembe kellene venni más városokkal össze nem hasonlítható speciális makói viszonyokat, mely szerint a lakosság zömének a talicska képezi minden munkájának és tevékenységének elmaradhatatlan kellékét."

2

1 Behatóan tárgyalja az ügyet a városi és a vármegyei Közigazgatási Bizottság is, és Makó vezetői — Petrovics György országgyűlési képviselő, Purgly főispán, S. Bálint György felsőházi tag — az alólról jövő nagy nyomásnak engedve kedvezően foglalnak állást.

2

2 Buday Géza gimnáziumi igazgató nagy érzelmi telítettséggel írt cikkében kér kegyelmet a talicskának: ,,... igen tisztelt talicska-ellenes tábor, ne méltóztassék feledni azt, hogy Makón sok száz család használja gyermekkocsinak a talicskát. Tessék csak elsétálni a Stefánia Gyermekotthon előtt s bekukucskálni az udvarra: egész talicska-park lepi el! S azokon mind beteg gyermekeket fognak haza vinni ... Hát nem tudom, mi lesz a megoldása a talicska ügynek, de az bizonyos, hogy nekem nagyon rosszul esnék, ha ezeknek a gyermekkocsiknak az én kedvemért, az én kényelmemért le kellene szorulniok a járdáról, ... a biztos, sima járdáról. Nem is mernék többé a szemébe nézni a bennük ülő kis apróságoknak, amikor kátyús úton, sárban, rossz kövezeten tolják el őket mellettem, mert biztosan azt olvasnám ki tekintetükből: csúnya, rossz szívű bácsi! ... Látja, hol kell engem maga miatt szegény anyukámnak döcögtetni!"

2

3 A Mezőgazdasági Bizottság 1929. december 29-én tartott ülésén felvett 4 oldalas jegyzőkönyvében foglalt kérelmet a városi képviselőtestület 1930. február 24-i rendes havi közgyűlésén vitatta meg, és egyhangúan megállapítják, hogy a 250 000/ 1929. B. M. sz. rendelet csak részben hajtható végre a helyi viszonyok mellett, ezért felkérik a vármegyei törvényhatósági bizottságot, hogy tegyen előterjesztést a fenti rendelet nyolc pontjának hatályon kívül helyezése, illetve módosítása tárgyában. Egyben utasítja a képviselőtestület a város polgármesterét, hogy felterjesztést intézzen a belügyminiszterhez, melyet küldöttséggel kívánnak a minisztériumba eljuttatni. A küldöttség vezetője a polgármester, tagjai: dr. Dózsa Ferenc, Szűcs József, Kotroczó József és B. Nagy Ferenc képviselők; felkért tagok a főispán, az alispán, Petrovics György országgyűlési képviselő és S. Bálint György felsőházi tag.

2

4 Közben S. Bálint György személyesen megkéri, a polgármester és a főispán hivatalosan utasítja a rendőrséget, hogy az új közlekedési rendelet szigorú betartásától átmenetileg tekintsen el. Petrán György rendőrtanácsos megígéri a kérelem teljesítését. A belügyminiszterhez benyújtott polgármesteri memorandum többek között kéri a rendelet V. fejezet 102 §. 15. pontjának hatályon kívül helyezését, „.. . mert ez a rendelkezés a szegénysorsú lakosság ezreit zárná ki attól, hogy legfontosabb teherszállító eszközét: kézikocsiját (talicskáját) használhassa. Makón hozzávetőleg 8— 10 000 talicska van, amelynek nagyrésze oly emberek birtokában áll, akik Iófogattal nem rendelkeznek. Ezeknek egyedüli szállítóeszközük a talicska, amely nélkül gazdálkodásuk, munkálkodásuk, megélhetésük el sem képzelhető, mert lófogat hiányában termeivényeiket földjükről városi házukba, a piacra, a vasútállomásra, vetőmagvaikat, szerszámaikat munkahelyükre szállítani képtelenek volnának. Ennek lehetetlenné tétele pedig az egyes emberek és családok, de a város egész gazdálkodására is előre láthatatlan súlyos következményekkel járna."

2

5 A felterjesztés taktikailag nem eléggé átgondolt, ugyanis egyszerre 8—10 § módosítását, illetve törlését kéri, köztük nem egy megvalósíthatlan sérelmet (pl. 2

1 MVL 3 307/1930. 2

2 Marosvidék 1930. január 12. 1. évf. 9. sz. MVL 53 kgy. 309. ikt/1930. 2

3 Buday G., Néhány szó a talicska-iigyhöz. Marosvidék 1930. január 14. 1. évf. 10. sz. 2

4 MVL 53. kgy. 309. ikt./1930. 2

5 U. o. 192