Eperjessy Kálmán: Csanád megye az első katonai felvétel (1782–1785) idején.A Makói Múzeum Füzetei 7. (Makó, 1971)

2. Az országleírások

Az erdőről nem sok mondanivaló van. Bár a partmenti füzesek nem mennek erdőszámba, mégsem nevezhető a XVIII. századi Csanád megye teljesen erdő nélküli tájnak. Csaknem mindegyik csárda körül vannak kisebb ligetek. Erdőkről olvashatunk Apátfalva közelében a Szilvás és Tárnok szigeten, Csanádnál pedig az Ada és „Vranyák" sziget erdővel borított. A sajtényi Maros szigeten is történik erdőről említés. Makón a Fejérházi erdő jön számításba, Zugolyban tölgyerdő van. Fontos kiegészítést nyújtanak a térképekhez a Bizottságnak a megyei úthálózatról közölt tudósításai. Az „utak" (Wege und Strassen) rovatban szereplő bejegyzések kiterjednek a községeken áthaladó és a belőlük kiágazó összes utakra, azok felépítésére, használhatóságára és hiányaira. A Csanád megyei utak sorában: országútról (Landstrasse), községi és kocsiútról, mezei útról és gyalogútról történik említés. Minőségüket tekintve vannak jó, közepes, alkalmatlan, homokos, sáros, kemény és puha talajú utak. Vannak egészen jó útszakaszok, csak bizonyos időben használható útszakaszok és vannak használhatatlan utak. Az első csoportba tartoznak a Földeákról Vásárhelyre, Komlósra, Palotára, Nagylakra vivő utak; a Makó-Vásárhelyi országút; továbbá az Apátfalvárói Nagylakra, Csanádra és Makóra vezető utak. Jónak mondhatók a sajtényi utak is. Battonyánál az országút és a kocsiutak száraz időben minden jármű számára használhatók. Számos útszakaszról, így Földeák-Makó, Csanád-Palota, Makó-Szeged stb. azt jegyzik meg, hogy azok csak száraz időben használhatók. Voltak alig használható, rossz utak is. Ilyenek a megismétlődő áradásoknak kitett puhatalajú, süppedékes, mocsarakon és ingoványokon átvezető kimosott, gondozatlan útszakaszok. Járhatatlan volt pl. áradáskor a mocsarak miatt a Csanádról Nagylakra vivő út. A síkvidéken katonailag számbajövő stratégiai pontok nincsenek. Az egyes települések mellett azokat a halmokat vagy kisebb emelkedéseket említik meg, ahonnan egy-egy község határa áttekinthető. A fentiekben kíséreltük meg néhány felvilágosító megjegyzéssel az első katonai felvétel Csanád megyei vonatkozásait ismertetni. Az első katonai felmérés jelentőségére e sorok írója hívta fel a tudományos körök figyelmét 1928-ban közzétett tanulmányában.

3 Azóta e nagyértékű térképészeti forrásanyagot felhasználják a különböző tudományágak. Az országleírás (Landesbeschreibung) anyagának értékesítése azonban még nem történt meg. Jelenleg az a helyzet, hogy az Országos Levéltár a bécsi Hadilevéltárban fekvő kéziratról filmet, a Hadtörténeti Intézet pedig fotókópiát készített. A Magyar Tudományos Akadémia a fotókópiák leolvasására célhitelt biztosított. Az Országleírás (Landesbeschreibung) szövegének gondozása az Agrártörténeti Bizottság 4. számú témájaként szerepelt. E sorok írójának vezetésével éveken át végezte a fotókópiák leolvasását egy többtagú kollektíva és 1970-ben fejezte be munkáját. Jelenleg a 39 oszlopot kitevő nagyterjedelmű anyag kéziratban fekszik. Ezideig még csak a Békés megyére vonatkozó rész jelent meg belőle.

4 A tudományos felhasználhatóságra való tekintettel szükségesnek látjuk a történeti Csanád megye anyagának az eredeti német szövegben és annak magyar fordításban való közlését. Szövegközlésünk a bécsi hadilevéltárban fekvő kéziraton alapszik, amelyet Mollai László és Wellmann Imre vetettek össze a fotókópiákról leolvasott anyaggal. 3 Eperjessy Kálmán: Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. Szeged, 1928. '' Eperjessy Kálmán: Békés megye az első katonai felvétel országleírásaiban. Gyoma, 1963. 10