Eperjessy Kálmán: Csanád megye az első katonai felvétel (1782–1785) idején.A Makói Múzeum Füzetei 7. (Makó, 1971)

4. Országleírás (Csanád megye)

helyi országutat kell használni. A Maros mellett Szegedre vivő út az említett mocsár miatt csak ősszel és télen járható. Nyáron Vásárhelyen át kerülni kell. 7. A Szőllő-halom uralkodik az egész vidék fölött. Erről a szelíden emelkedő dombról a város és környéke áttekinthető. 31. szakasz Ezen a szakaszon nincsenek települések. Csupán az említett Maros folyó, a környékén levő erdőkkel és a bozóttal benőtt szigetekkel. Az út, mint Csanádnál is, mocsaras réteken és cserjéseken át visz. XXI. oszlop 28. szakasz 1 Komlós (Tótkomlós) Í.Orosháza 4V2, Csaba 10'2, Palota 4'"A, Prehatos Csárda 6 óra. 3. A Száraz-Ér egy kiszáradt árok. Ez egykor a Marosból eredt, most azonban állóvízzé vált, így sem ember, sem állat számára nem élvezhető. 5. A rét száraz és állandóan használható. 6. Az ösvények és kocsiutak kemény talajúak. 8. Ennek a vidéknek a legnagyobb része legelő és puszta, ahol jó 3 mérföldnyi területen egyetlen helység sem található. • 29. szakasz 1. Palota Csak néhány ház esik erre a szakaszra. A község a 30. szakaszban van feltüntetve. 1. Komlós 4'Ví, Földeák 5'/i, Battonya 6V4 óra. 2. 3. 4. Üres. 5. Ezen a szakaszon a legelők túlnyomó részben szárazok. Csak a Rittvaros (sic) pusztán fekvők mocsarasak. Ezek a mocsarak nagy és tartós esőzések folytán keletkeztek. Nyár végére azonban kiszáradnak. 6. Az országút és kocsiutak, amelyek a szomszédos községekbe visznek, ebben a szakaszban jó idő esetén minden jármű számára kényelmesek. Hosszas esőzés esetén azonban a nyúlós fekete föld miatt alkalmatlanok. A Pitvaros pusztán át vezető 2 kocsiútról meg kell jegyezni, hogy azok nehéz fuvar számára mindig kényelmetlenek és tartós esőzés esetén a sok mocsár miatt teljesen használhatatlanok. 8. A régi árok, amely ebben a szekcióban (szakasz) Palota körül található, olyan helyen fekszik, ahonnan a környező vidék belátható. 27