Eperjessy Kálmán: Csanád megye az első katonai felvétel (1782–1785) idején.A Makói Múzeum Füzetei 7. (Makó, 1971)
1. A katonai felvétel
1. A katonai felvétel A másfél évszázados török uralom pusztításait sokáig nem tudta az ország kiheverni. Ötszázéves települési rendet forgatott fel a török. Legnagyobb veszedelemnek a török támadások közvetlen útjában álló déli országrészek: a Szerémség, Temesvidék, Déldunántúl, a Duna-Dráva köze és a Szávavölgy voltak kitéve. Ide tartozott a történelmi Csanád megye is, amelynek területe az egymást követő török hadjáratok során csaknem teljesen elpusztult. A törökdúlások legközvetlenebbül és legérzékenyebben a falut sújtották, amelynek sorsa meghatóan szemlélteti a föld népének küzdelmét az enyészettel. A földesúr elhagyta helyét a legelső alkalommal, a falu azonban az utolsó percig kitartott az ősi rögön. Harcolt, robotolt, adózott a szultánnak, királynak, megyének, egyháznak, régi és új földesurának. Ha kellett, átköltözött, átalakult, életformát változtatott. Erdőbe, mocsárba, nádasba vette be magát. Átélte a török megszállás minden kálváriáját. Csanád megye a török uralom előtt sürün lakott, falvakban bővelkedő, virágzó megye volt. Csánki Dezső közel kétszáz településről tud ebben a korszakban.' A háború során ez a létszám csökkent folyton kevesebbre. A XVI. században, az 1529-1552 és az 1596-i hadjáratok pusztításainak mintegy 75 község esett áldozatul. Ez elpusztult községek sorsát a következő évszázadban újabb 6065 községé követte. Csupán az 1686-i tatárbetörés során 20-25 község pusztult el. Ekkor teljesedett be Nagylak, Csanád, Apátfalva, Battonya, Földeák sorsa. Makó házait a földdel egyenlővé tették. A század végén már csak 10-15 halódó község tengette életét néhányszáz főnyi lakossággal. Wallner István mérnökkari százados az Udvari Haditanács megbízásából 1699-ben készült térképén alig tud erről a vidékről élő települést megjelölni. A pusztulás igazi képe csak akkor tárult fel, amidőn a XVIII. század közepén kezdik az ország új berendezése és az állandó hadsereg szervezése során a töröktől elhagyott területeket közelebbről szemügyre venni. Ezzel kezdődik a katonai és kataszteri felmérések kora. Mária Terézia a hétéves háború után, 1763ban rendelte el birodalma összes országaira az első katonai felmérést. E nagyszabású munkálat Magyarországra eső szakasza 1782-től 1785-ig tartott. A Magyarországot tartalmazó rész 1785-ben készült el: Original Aufnahmskarte von Ungarn. 1782-1785. (Magyarország eredeti katonai felvétele 1782-1785-ben.) E nagyszabású, hazánk egész területét felölelő „Josefinische Aufnahme" néven ismert, műszaki tisztek által készített, 963 kézzel írott, 28 800 méretű lapból álló térképmű egyik legfontosabb forrása hazánk területi történetének. A gondos kiállítású térképlapok felső sarkán a felvétel ideje és a térképet szerkesztő tiszt neve olvasható. A térképlapok pontos rajzát adják a települési objektumoknak, a térszíni formáknak, vízhálózatnak, domborzatnak, utaknak. Feltüntetik a művelési formákat, 1 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1890. 3