Eperjessy Kálmán: Csanád megye az első katonai felvétel (1782–1785) idején.A Makói Múzeum Füzetei 7. (Makó, 1971)

4. Országleírás (Csanád megye)

4. Országleírás (Csanád megye) XIX. oszlop. 29. szakasz1. Földeák Néhány ház a XX. oszlop 29. szakaszában fekszik. Í.Makó 2'Y'., Tápé 6, Szeged 7

11, Hódmezővásárhelytől 5 órányira van. 3. A községtől egy mérföldnyire folyik a Maros Szeged felé. 80-100 ölnyi széles, 3-4 öl mély. Száraz időben ölnyi magas partjai vannak, amelyeken sem lovon, sem szekérrel nem lehet közlekedni. Badida (Tisza), Kerkeny, Lelei-Szik és „Biberes Ludos" együttesen egy nagy tavat alkotnak. A Maros, Tisza és különösen a Borgány nevű Tisza-ág tavaszonként megismétlődő kiömlései miatt vízzel telítődnek és külsejükben is hozzá alkalmazkodnak. Az említett Tisza-ág Űj Tisza néven egy csatornán át folyik le Vásárhelyről. Ezek télen is ritkán száradnak ki. A Badiday és Lelei-széknél 3 öl mélyek. A Genes-szék egy tó, amely a mocsárral egyidejűleg (egyszerre) szárad ki. 4. A Maros mellett Hajdovánál egy kis zsombék van. 5. A Szárazér egy részben mocsaras, részben vizes völgy, eltűnik a község melletti Gajdosi és Igásy csárdánál fekvő kápolna és Hegyes Halom közötti távoli mocsárba. Különben egy híd van rajta. Es miután soha sem szokott kiönteni, nem akadályozza a közlekedést. Ennél a községnél és amint már említettük Makónál kezdődik a Nagy mocsár (große Morast) és húzódik a Tisza és Maros mellett Szegedig, Tápéig és Algyőig. Ez a mocsár náddal és sással van teljesen benőve. Két részből áll: Szigary Karaszos és Ládas rét. A Ládas-réten a Leilei tó mellett egy 1000 öl széles sziget fekszik, amelyet Nagy Lellének és Kis Lellének neveznek, amelyen makói kertészek (Makó Gärtier) vannak. Ezek a többi kis szigettel együtt mindig szárazak. A mocsár azonban augusztus végéig nagyon mély és vizes. Emiatt csak kompon járható. 6. A Gajdosi-csárda mellett Vásárhelyre vezető út, továbbá a Rákosi-csárdánál Komlósra, Palotára és Nagylakra vivő, csupa sík földeken visznek és kényel13