Kelemen Ferenc: A makói városi tanácsház. A Makói Múzeum Füzetei 6. (Makó, 1971)

Az építkezés körülményei

korábban használt járulékos díszítőelemek nélkül — arányosan harmonikus. Az építmény keletkezésének idején a hovatovább letűnő barokk modorral architekturális kapcsolatban van ugyan, de főmotívumai már az érett klasszicizmust tükrözik, sőt hangsúlyozzák. Az épület impozáns tömege, építészeti vonalvezetése, valamint az egész alkotás bizonyos kedvesen provinciális íze mély hatást tesz a szemlélőre.

17 A Városi Tanácsház városképi elhelyezkedése méltó művészi értékéhez. Gondosan ápolt angol-park hátterében magasodik a horizont fölé. A jókarban tartott székház kellemes harmóniába olvad színes-virágos környezetével. A kiemelkedő részek fehérsége, a sík zöm enyhe okkerja különösen napsütésben megragadó látványt nyújt. így az épület művészi színvonalával és kellemes környezetével a messze környék legszebb és legjelentősebb klasszicista műemléke, mely 130 éves múltjával immár nagy idők tanújává, egyben a nevében is megszűnt ősi Csanád vármegye emlékének is őrzőjévé vált. Az épület artisztikumának érvényesülését nagyban elősegítette új gazdáinak az a kezdeményezése, hogy az objektum szépségeit rejtő, előtte magasuló nagy fákat kivágatták és azok helyére színes parkot varázsoltak. így most ragyoghat és gyönyörködtethet a nagybecsű műemlék! Az ódon falak között honolt régi szellem is szögesen megváltozott, mert 1950 óta az épület városunk demokratikus kormányzatának tűzhelyévé vált. „Régi falak közt im, új korszak fénye ragyog." A Városi Tanács V. B. 1969-ben a székház műemlék mivoltát hirdető márvány táblát helyezett el az épület déli falán az alábbi felirattal: „Műemlék. Épült 1834—36-ban Giba Antal megyei földmérő tervei szerint klasszicista stílusban." Az építkezés körülményei Ez a munka 1834. őszén vette kezdetét. A megye nem adta vállalatba az építkezést, hanem azt saját kezelésben bonyolította le. Legelőször ötszáz ezer téglát égettetett a jángori és margitai kemencékben.

1

8 A meszet Krassó-Szörény megyében vásárolta és a Maroson, hajóval hozatta a helyszínre. A faanyag beszerzésére Hunyad megyébe küldte megbízottait, akik az árut szintén vízi úton szállították Makóra. Az építési anyagok mozgatásához a megye a lakosság közmunkáját vette igénybe. A rengeteg holmit a Vásárhelyi utcán (ma Széchenyi utca) levő Megyei Magazinba tárolták. Ez a telep 1777 óta állt, és itt helyezték el a megye községeire kirótt, és a hadsereg részére beszállított termény-adókat (porció), a megye tűzifa szükségletét és egyéb anyagait. A magazin erős kőkerítéssel körülvett magtárból, és egy nagyobb raktár-épületből állott, amit állandóan katonák őriztek.

1

9 Mikor az építési anyag együtt volt, a megye Szali István aradi építőmesterrel 16 ezer forint összegért szerződést kötött a székház terv szerint való felépítésére. Makón ebben 1

7 Rados Jenő: Magyar Építészettörténet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. 265. p. 1

8 Szirbik Miklós i. m. 38. p. írja, hogy Makón „téglamester van 6, akik közül 3 tserepeket is készít. Téglavető legény annyi van, hogy nyáron által az egész Bánátot elborítja." Százra menő család is élt akkor Makón téglaverésböl. Erre a jángori és girizdesi földhát lösz talaja kiváló alkalmat nyújtott, m;rt a jóminőségű sárga-agyag külszíni termelés útján is hozzáférhető volt. 1

9 Szirbik Miklós i. m. 28. p. írja: „A Megye Magazinja melly áll egy nagyobb és egy kisebb Páhóból (magtár, hombár), erős kőkerítéssel. Ide hordják bé a Helységekből a katonai portiókat, sitt tartatnak a M;gye szükségeire vétetni szokott fák, s egyebek; a kisebbik Páhóhoz van ragasztva Strázsaház." 13