Kelemen Ferenc: A makói városi tanácsház. A Makói Múzeum Füzetei 6. (Makó, 1971)

Az új épület

Az új épület Sajnos, ennek terve is rejtőzik vagy elveszett, de szerencsére fennmaradtak olyan feljegyzések és vázlatok, melyek eligazítanak bennünket a régi épület felhasználásának mikéntjéről és az új objektum építészeti kialakításáról. A D-É fekvésű régi megyeház 45 m-es főhomlokzatát a tervező 76 m hosszúra nyújtotta, és erre húzott emeletet. így a Felszabadulás utcai (D) saroktól mostmár a Dózsa György utcai (É) sarokig terjedt az épület. A régi székház (szembe nézve) baloldali, udvarra néző szárnyrészét Giba felszámolta, és azt a Dózsa György utcai sarokra helyeztb át. A 31 m-es új részt a régi rész falaival azonos méret szerint építve, alápincézte), így ismét egy fekvő E alakú, de az eredetinél jóval nagyobb volumenű épületet alkoltott, mely megfelelt a támasztott térigényeknek.

1

2 A jelenlegi városi tanácsház (volt megyeház) az elfogadott terv alapján az ismertetett bármelyik régebbi tervnél jobb alaprajzi megoldással és szebb arányokban valósulhatott meg. A földszinten helyezkedtek el a levéltár és pénztár, valamint az irodák. A bejárattól balra és jobbra ^ főjegyzői, illetve a főadószedői lakás 5—5 szobával és mellékhelyiségekkel. Az emelet középső részén a 17 m hosszú és 15 m széles l^zgyűlési terem foglalt helyet, mélynél hátsó falához oszlopokra épült karzat került az érdeklődő közönség számára. Az emelet jobboldalán a főispáni, a baloldalán pedig az alispáni lakás van, mindkettő 2—2 elő- és 6—6 lakó-, illetve hivatali szobával és a mellékhelyiségekkel. Az udvari rész földszintjén és emeletén 2,5 m-es nyitott tcfenác futott végig. Ezeket a folyosókat a legutóbbi időben beüvegezték. A földszinti helyiségek és folyosók boltozottak, az emeletiek sík födémmel készültek. A székház szélessége — a tanácsterem kivételével — a duplán elhelyezett szobákkal a folyosókkal együtt 18 m, a két szárny ezentúl még 7,5 m-el ereszkedik az udvar felé, 12,75 m szélességben.

1

3 A Lenin tér 23. számú 899—901. helyrajzi számon telekkönyvezett Városi Tanácsház igényes klasszicista műemlék.

1

4 Az épület nem sorház, hanem a Felszabadulás utca, Dózsa György úton, Lenin tér és Hunyadi utca találkozásánál kialakult háromszögű tér átfogójának vonalára telepített, szabadonálló objektum. A 76 m-es homlokzat közepét, 44 m-es hosszúságban, a széleken gömbölyített, 50 cm-re kiülő rizalit (kiugró) foglalja el. A rizalit középső része előtt 18 m-es, 6 db zömök oszlopon nyugvó, 5,5 m mély árkádos portikusz van, melynek emeleti traktusára stílusos vasráccsal kerített erkélyszerű, fedett kilátót (vesztibül) tervezett a mester. Az emeleti részt tartó oszlopok közei félkörrel átboltozva záródnak, felettük pedig erős tagolású párkány húzódik. Az emeleti kilátó két szélén iker, ezek között pedig szimmetrikusan elhelyezett 4 db szóló, ion-fejű, bojtdíszes oszlop látható. Ezekre előreugró, erős tagolású főpárkányzat támaszkodik, amit az eredeti terv szerint kétlépcsős attika-fal zárt, ma pedig nagyméretű timpanon koronáz. Az altan belső falán 5 db félkörrel zárt nyílás van, melyek közül a középső a kilátóra vezető ajtóul szolgál. A nyílások közeit 4 db szintén ion-fejes, bojtdíszes, falazott féloszlop, a széleken pedig 2—2 db ugyanilyen kivitelű iker féloszlop áll őrt. A földszint tengely-tagozását a következő szkéma szerint alakította ki a tervező: A balszárnyon 6, a balrizaliton 3, az altan alatt 2 + K + 2, a jobbrizaliton 3, a jobbszárnyon 6, összesen 23 nyílás van. (22 ablak és 1 kapu) A földszinti ablakok álló téglalap alakúak, és csekélyen mélyített keretezésüket alul ablakszélességű könyök1

2 Kovács Gyula i. m. 17. p. 1

3 Szirbik Miklós: Makó Várossának közönséges és abban levő Reformata Ekklésiának különös leírása. Csanádvármegyei Könyvtár 6. sz. Makó, 1926. 27—28. p. 1

4 Műemlék Jegyzék. Budapest 1960. 161—2. p. 10