Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

Iis szinten a törvényhozói, bírói és végrehajtói hatalrat is kezébe.; u.'.ai.a. Az alapvető polgári jogoknak még töredéke sem jutott osztályrészül a jobbágyi sorban sínylődő népnek. Az idézett igazgatási rend, amennyire keretek közé illesztette Makó igazgatását, anny;'ra bürokratizálj

a A negyedéves, féléves és évi jelentések tömkelege az egyéb Igazgatási teendők végzése melleit igazán nagy munkára szoríto ::a az akkoriban hivatalban lévő két jegyzőt akik naphosszat 'onalazhattak az esedékes időszaki kimutatásokon. Megállapít .ató, hogy szép munkát végeztek, és ma is jól olvashatóan írtak

. Különösen Bánfi Péter "tollvezető jegyző" végzett elismerésre méltó munkát. IV. VÁROS, VAGY FALU ? 1848 -1870. KÖZT Az első népképviseleti országgyűlés - alkotta 1848. évi XXVI. te. - egyelőre rövid időre alapvető változást hozott Makó igazgatásában. 1849. julx^s 29-én ugyanis a helység rendezett tanácsú várossá alakult

. A külön zsidó közösség egybeolvadt a nem zsidó lakosokkal, és a 115 tagból álló választott képviselő testület megalakította a főbb tisztviselőkből és laikus tanácsnokokbol az uj városi tanácsot, élén Faragó Ferenc polgármesterrel

. Ez az aktus Makónak önkormányzatot jelentei

t, mert megszabadult az eltörölt uriszék, valamint a szolgabírói felsobbségtől és közvetlenül az alispán hatáskörébe került. / Török József főbír

ó és a régi tanácstagok lemondtak, és átadták hivatalaikat az uj polgármesternek és tanácsnokoknak. A képviselőtestület határozatainak végrehajtója a városi tanács volt, mely szerv a polgármester elnökletével minden ügyet tanácsülésen tárgyalt meg és a képviselőtestület felé is kezdeményezésekkel élt. Ez az uj igazgatási szervezet azonban mindössze egy hétig fungált

, mert a szabadságharc bukásával már augusztus 4-én osztrák csapatok szállták meg a várost. A parancsnokság azonnal megszüntette a 48-as törvényen alapuló igazgatási formát, 21 I