Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A Makói Múzeum Füzetei 5. (Makó, 1970)

szerződést kellett kötni, ami olykor izgalmat, r. - forrongást is oko­zott. A hosszura nyúló sikertelen alkudozások nem egyszer peres­kedésre vezettek, amelyek során a jobbágyi közösség majd min­den esetben alul maradt a feur'áiis földesúrral szemben. Az első összecsapás 1741-ben Starislavich püspök kinevezésekor kapott láng­ra. Itt nem anyagi ok, hanem presztízs kérdés játszotta a főszere­pet. A makaiak ugyanis Mohács óta sohasem viseltek jobbágyi terheket, igy nagyon zokon vették, hogy uj földesuruk városukat püspöki Makónak, a lakosokat pedig püspöki jobbágyoknak ne­vezte. Meg is kíséreltek mindent, hogy ezektől a jogi kategó­riáktól szabaduljanak, de ezírányu ügyködésük nem talált meghall­gatásra. Forrongást okozott Makón Christovich püspöknek 1777­ben történt kinevezése is. Az uj földesúr a Mária Terézia-féle urbárium (1767) alapján akarta adóztatni Makót. Joó István fő­bír ó akkor Bécsbe is eltörekedett az ügy rendezésére. A király­nő csakugyan közbe is lépett, és így lényegesen csökkent a ma­kaiak terhe. 1801-ben - sikertelen alkudozások után - Kőszeghy László püspökkel pereskedett Makó. Csorba Mihály akkori főbíró szintén udvari közbejárással ért el bizonyos eredményt. A per 1831-ben újra kezdődött és Gyulyás Mihály főbír ó is Bécsben kereste a megoldást - sikertelenül. A napi igazgatási ügyek vitele ís sok gondot okozott a ta­nácsnak. Végrendeletek, hagyatéki ügyek lebonyolítása, adósze­dés, sorozás és a helyírena és közbiztonság sokágú kívánalmai állandó figyelmet igénylő munkát követelt a tanácstól. Meg kell állapitanunk, hogy a tanács általában törvényességre törekedett. Igaz hogy a megítélése szerint turbulens elemekkel szemben oly­kor adminisztratív eszközöket is igénybe vett. A XIX. sz. elején duló francia háborúk idején nem egy "kihágó szegénylegényt kö­téllel" soraztatott be az osztrák ármádiába, ahonnan 10 évig nem volt szabadulás. A tanács a fentieken felül bíró i (bagatell) jogkört is gyak o­rol t. Ezt a tevékenységet a II. bir ó (törvénybiró) a tanács ne­vében intézte. Az ítéleteket a jegyzők fogalmazták és Makó Vá­ros Bírái jelzéssel, írásban adták ki. A tárgyalási eljárás mindig 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom