Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)
hoz hasonló társadalmi-gazdasági körülmények között jött létre, de a nagybirtok árnyékában nem volt képes tovább fejlődni és kivirágozni. 1788-ból származik a következő adat, ugyanis ekkor folyt az utolsó török háború, és a hadrakelt sereg ellátására Makónak hatvanezer fej vöröshagymát és ugyanannyi fokhagymát kellett szállítania Mehádia, Fehértemplom, Pancsova és Újmoldva katonai táborokba. 2 0 Az említett levéltári adatok alapján feltételezhetjük, hogy a 18. sz. közepétől a makói hagymatermelés kilép az ismeretlenség homályából. A hagymakertészek társadalmi összetétele Ma már tudjuk — elsősorban Erdei Ferenc megállapításai alapján —, hogy milyen társadalom- és gazdaságtörténeti körülmények között született meg a makói hagymakultúra. „A hagymakertészek . . . nem birtokos gazdák. Eredetük szerint zsellérek, akik kicsiny vetemény vagy járandó földjeiken kezdték meg a hagymatermelést, s ma is teljesen külön-állnak a telkes gazdák rétegétől. Olyan külön társadalmi réteg a makói kertészek csoportja, amelyet lényegében más eszmék vezetnek, mint a birtokos gazdákat és törekvéseikben, de mindennemű egyéb magatartásaikon is letörölhetetleniil rajta van a zsellér származás eredetének és lendületének nyoma. 2 1 Makón a lélekszám olyan rohamosan emelkedik, hogy 80 év alatt a lakók száma meghétszereződik. 1756 2900 1771 4590 1801 8645 1835 20 624 Ez a gyors létszámemelkedés a föld elaprózódását és a zselléresedési folyamat meggyorsulását eredményezi. Találóan állapítja meg Szirbik Miklós: ,,A' melly darab földet ezelőtt 40 esztendővel egy háznép bírt, most azt 10—12 bírja." 2 2 A nagymérvű telekelaprózódás szükségszerűen a belterjes gazdálkodás irányába tereli Makón a mezőgazdaság fejlődését. A meglevő földterület a hagyományos gazdálkodási mód mellett hovatovább nem képes ellátni a város lakosságát, és a helyi adottságok társadalmi felismerése vezet a kertkultúra kifejlesztéséhez, ami egyben az átlagosnál magasabb életszínvonalat és viszonylagos jólétet is eredményez. Éles szemmel fedezi fel Szirbik Miklós: „A'kinek 2—3 lántz veteményes földje van jó helyen, könnyebben él, mint a' Sessiós gazda, és szemlátomást gyarapodik." 2 3 Míg a mezőgazdasági árutermelés országos méretekben főleg a nemesi birtokokon indul meg, addig Makón a paraszti árutermelés sajátos formájával találkozunk. Ebben az árutermelésben nem vesz részt a parasztság minden rétege, a korai időszakban hagymatermeléssel kizárólag a földnélküliek vagy legfel2 0 Vajda István féle adat. Idézi Márton György, i. m. 18. 1. Eperjesy Kálmán, i. m. 46. 1. Vida Zoltán, i. m. 14. lapján tévesen értelmezi az 1783-as és az 1788-as adatot. 2 1 Erdei Ferenc, A makói hagyma sorsa. Jelentés németországi, svájci és hollandiai tanulmányútjáról és hazai kutatásairól. Makó. 1936. 6. 1. — Szirbik Miklós, i. m. 37. 1. 2 3 Szirbik Miklós, i. m. 35. 1. Sessió = 56 kishold (1 kishold = 1100 D-öl) lánc = kat. hold. 59
